Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Hám Antal: Az érseki pallium
624 DR. HÁM ANTAL. Az érseki pallium neve és alakja. A görög és római pallium alakját Tertullián a már emlitett »De pallio« című munkájában a következő szavakkal írja le: »In viris autem extrinsecus habitus et ipse qua- draugulus, ab utroque laterum regestus et cervicibus circum- structus in fibulae morsu humeris acquiescebat«.1 Görögül ipáriov vagy mivel négyszögletes volt, ipánov TSTQÚyawov volt a neve. Hosszúságban a térden alul, de a bokán felül ért. Eredetileg nem volt felölthető ruha, hanem felvétele úgy történt, hogy egyik részét a bal vállon keresztül dobva, a jobb kar alatt vagy felett előrevonták s a mell előtt ismét a bal vállra vagy bal karra vetették. Anyaga gyapjú; használata igen változatos.2 A görög-római pallium most leírt alakjától teljesen elüt az érseki pallium. Miért nevezték el ezt az egyházi ruhát palliumnak, határozottan nem tudjuk. Baronius azt véli, hogy a pallium általános jelentése: fedő, takaró, adta az elnevezésre az alkalmat.8 Braun szerint az érseki pallium a köznapi élet palliumától nyerte nevét.4 Garnerius pedig azt állítja, hogy a pallium onnan kapta nevét, »quoniam vel pallio imponitur, sicut pallium reliquis vestibus, vel est pallii ornamentum quoddam et decus.5 Azonban valószínűbb, hogy a két pallium fel ve vési módjában nyilvánuló hasonlatosság az elnevezés oka. Bármint álljon is a dolog, annyi bizonyos, hogy 1624. ad a. 836. 11. 53. (Tom. III. p. 511.)], hogy a pallium ugyanaz, a mi a phrygium, mert ez utóbbi egyjelentésü a mitrával vagy infulával. — Cf. P. J. Rinaldi-Bucci De insignibus Episcoporum commentaria. Ratisbonae. 1891. Comment. V. §. 1. p. 21. sq. ' Tertull. De pallio c. 1. a Pauly RE. Stuttgart. 1852. s. v. Vestes (VI. köt. 2513. 1.). 3 Baronius Annál, ad a. 336. sz. 64. (Tom. III. col. 511.). * Braun Die priesterlichen Gewänder des Abendlandes. Frei- bürg im Brg. 1897. S. 127. 6 Garner. Diss. III. ad Libr. diurn. n. 5. (Migne CV. 165.).
