Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 71 az ilyen bizonyosság birtokában, bogy talán az ellenkezője igaz, e félelem minden okos alapot nélkülöz, hiú és oktalan félelem, mely csak azt érdemli, hogy számba se vegyük. A tágabb értelemben vett erkölcsi bizonyosság ilyetén felfogásának helyesnek kell lennie, mit megerősít sz. Tamás tana is, mely szerint certitudo prudentiae (= moralis) non potest tanta esse, quod omnino sollicitudo tollatur (II. II. qu. 47. a. 9.) minek következtében a certi- tudó prudentiae nem zár ki minden sollicitudót, mert hisz erkölcsi bizonyosság, de viszont, mivel bizonyosság, ki kell zárnia a prudens formidót, különben mint gyakrabban hangoztattuk, csak szavakkal játszanánk s végre is el kel- lene fogadnunk, hogy az erkölcsiekben csupán a valószínű- ségnek kisebb-nagyobb foka elégséges cselekedeteink irányi- tására vagy szabadságunk megkötésére, ellenben száműzni kellene az erkölcsi világban is uralkodó s tapasztalható szilárdságot, a szabadság jogait jelentéktelenül megnyirbál- nők, a szabadság jogainak árán a törvénynek olyast tulaj- donítanánk, ami öt nem illeti s így némikép az a látszat merülne fel, hogy Istennek erkölcsi alkotásain javításokat eszközölni akarunk. Tartsuk csak szem előtt a törvény és a szabadság viszonyát s látni fogjuk, hogy az erkölcsi bizonyosságnak tágabb értelemben olyatén felfogásával, mintha az a prudens formidót ki nem zárná, az önkény terére lépünk s a fogalmakat természetes jelentményükből teljesen kiforgatjuk. S így vannak az aequiprobabilisták. kiknél a certitudo moralis late dicta pi udentem formidinem includit.1 Ebből most mit hozunk ki? Ha áll az, amit Lugo mond — s ki kételkednék benne ? — hogy a certitudo moralis late dicta excludit judicium probabile de objecto contraria, akkor megfordítva a tételt, ha az ellenkezőről valószínű ítélettel (judicium probabile) hi rank, a szemben álló nézet többé tágabb értelemben vett erkölcsi bizonyossággal nem rendelkezik. Aertnys, Katholik, 1894. 360. 1.
