Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
DR. STUCKNER JÁXOS. bilistáknak a valószínűségeknek mérlegelése. A fizikai mér- légtől veszik a példát. Amint ott az egyik serpenyő nagyobb súlya lenyomja a másikat, minélfogva a mérlegnyelv a nagyobb súly felé bajlik, akképen itt is. Keresik, a való- szinűségnek hány fokával bír az egyik s hánynyal a másik vélemény, s ha a többlet konstatálható, azon hiszemben, hogy a nagyobb valószinűség megsemmisíti a másikat, az •észt a nagyobb valószinűség elfogadására akarják birni, kivéve, ha az a többlet nem nagy (parmn probibilior). mert parum pro nihilo reputatur. Igenis, a probabilista ismer mérlegelést, amennyiben, ha több véleménynyel van dolga, meghányja-veti az érve- két, egymással szembeállítja, s mint mondtuk, arra a követ- keztetésre jut, hogy az egyik erkölcsileg bizonyos s a másik nem valószinű, vagy mindakettő valószínű, ámbár egyikük valószinűbb a másiknál, mely körülmény azonban le nem rontja ennek a valószínűséget. A valószínűségek mérlege- lését azonban elveti, úgy hogy ha az egyik tiz foknyi valószínűséggel bir s a másik öttel, ezen öt a tízzel szemben elvész, megsemmisül. E mellett még örülnek, ha a proba- bilistát a mérleg példájával bosszanthatják. (Aertnys, Der Katholik, 1894. 361. 1. s köv.) S bosszankodnak is joggal. S Huppert joggal utasíthatja vissza az ilyen példálózga- tásokat.1 Mert két érv, melyek közül az egyik a vélemény mellett, a másik ellene szól, nem olyan, mint két súly, mely egymást ellensúlyozza. S ha mégis ellensúlyozza egymást két érv, azt, mint mindjárt látjuk, nem lehet össze- hasonlítani a mérleg súlyainak kölcsönös hatásával. A súly, mely az észt valamely Ítélet helybenhagyására készti, sem a valószínű, sem a valószínűbb ok, hanem vagy a teljes evidentia, vagy ennek híján, az akarat parancsszava. Ámde a valószínűségben nincs semmi, ami az értelemre kenj— szerítö njromást gyakorolna; mert a valószínűségnek, mint ilyennek, épen az a lényeges sajátsága, hogy sem szükség- képeniségen nem alapszik, sem meghatározólag nem hat az 62 ' Ugyanazon folyóirat 1895. évf. 480. 1.
