Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
A PÁPAI IURISDICTIO JOGI TERMÉSZETE. 15 katholikus világ; akkor ezzel alakilag körűi van írva az ő egyházkormányzati ténykedése és szerepköre is. A pápa tehát püspöki kormányhatalmat gyakorol az összes egyház- megyékben, vagyis elsődlegesen (principaliter et funda- mentaliter) intézkedő hatalommal kormányozza az egész katholikus Egyházát, ugyanoly joggal és kötelességgel, mint a minővel egy püsjtök viszi az ő egyházmegyéjének kor- mányát. Tehát megfigyelve, kutatva a hívők lelki szükség- letét; az egyházfegyelem fentartásának és fejlesztésének követelményeit, az egyházkormányzati feladatokat, intéz- kedik, rendelkezik, közveteti énül saját hatalmából és kezde- ményezéséből bármely püspökség területén, és a püspök nem liivatkozhatik arra, hogy itt az ő saját hatásköre, az ő különleges illetékességi sphaerája csorbulást, sérelmet szén- vedett; — mert hiszen az egyes pásztorok (püspökök) nyájai valamennyien az egy közös keresztény nyájnak alkatrészeit képezik, melyeknek közös legfőbb pásztora épen a pápa. 0 tehát — legfőbb rendes és közvetetlen püspöki hatóságánál fogva, mely a Krisztus-alapította primátusnak válhatatlan, szükségképi folyománya, — az isteni jog címén ugyanazokat a jogokat gyakorolhatja az ő egyetemes nyájával szemben, mely az egyes püspököket illeti részleges nyájaik irányában. A pápa ezért a primátus erejénél fogva nem csupán reuil- kívüli esetekben folyhat be az egyes püspökmegyék speciális, belső ügyeibe, nemcsak oly alkalmakkor, midőn az ott székelő megyés püspök mulasztása forog fenn s azt a felettes metro- polita sem pót ohm helyre, tehát az ú. n. devolutio eseteiben: hanem saját legjobb belátása szerint a megyei egyházkormány- zat rendes, szabályos folyása melleit is mindakkor, midiin ennek szükségét fenforogni látja, s ebben tételes intézkedések- kel korlátozva, megkötve nincsen. Más szóval a pápai joghatóság az egyes egyház- megyékre való kihatásában nem úgy érvényesül, mint a metropolitai hatalom, pótlólag, kiegészítőleg, felügyeleti és ellenőrző hatáskörrel, azaz nem másodlagosan és subsidiariter, mert a pápai joghatóság nem primatialis, hanem püspöki jellegű hatalom.
