Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint

46 DE. HORVÁTH ISTVÁN. Epen e körülményből, hogy t. i. a pápa püspökhatósági jogokkal élhet, vélnek némelyek összeférhetetlenséget ki- magyarázhatni a pápa és a püspökök hatósága közt, mondván, hogy egy időben s egy és ugyanabban az egyházmegyében két ordinarius, két püspöki joghatóság fenn nem állhat; vagy — azon nézeten vannak, — hogy a pápa a vatikáni zsinat határozata értelmében egyedüli püspökké (Allein- bischof, episcopus unicus) avattatott, s ezzel a megyés püs- pökök joghatósága megszűnt létezni. De ez az értelmezés téves és alaptalan. S abból, hogy ugyanazon nyájra nézve a pápa és a püspök is egyaránt joghatóságot gyakorolhat, nem következik, hogy összeférhetetlen e két hatalom és működésében egymással összeütközésbe jön. Ez a veszély csak akkor forogna fenn, ha mind a két hatalom teljesen egyenlő hatályú, egyenrangú és egyenfokú volna, ami pedig kétségtelenül nem áll. Ezért mondja már aquinói szent Tamás 1 »repugnaret profecto, si duo aequaliter super eandem plebem constituerenter; si autem inaequaliter, non est incon- veniens« vagyis összeegyeztethetetlen volna, ha ketten ugyan- azon nép fölött egyenlő mértékben rendelkeznének, ha ellenben egyenlőtlenül, akkor nem forog fenn összeférhetetlenség. Erre a körülményre nem minden ok nélkül utal az a megjegyzés, mely a »Synopsis observationum« című gyűjteményben 9. szám alatt olvasható s a többek közt ezeket mondja: »Azokra nézve, mik a primátussal kapcsolatos hatalomról a javas- latban kifejtvék, némi nehézséget okoz az a körülmény, hogy a pápa joghatósági hatalma egyszerűen *az egyes és összes egyházakkal szemben rendes és közvetetlennek« jelez- tetik; nem mintha ez• a tétel igazi értelmében felfogva nagyon is igaz ne volna, hanem mivel szorosabb meg- határozás nélkül ferde magyarázatra vagy igaz értelmének elcsűrésére adhat alkalmat. Nem minden alap nélkül «vitat- koztak a tridenti atyák oly sokat arról a kérdésről, anélkül, hogy azt eldöntötték volna, — vájjon a püspökök jogható- sága■ is saját egyházmegyéikkel szemben rendes és köz- vetetlen-e, és hogyan lehet az, hogy kettőjüknek ugyanolyan joghatósága ugyanazon tárgy körül a dolgok rendjének

Next

/
Oldalképek
Tartalom