Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
A PÁPAI IURISDICTIO JOM TERMÉSZETE. 467 másfelől abban az alapos és jogosult bitben s feltevésben, hogy az isteni segítség, — melyet Krisztus urunk az Egy- háznak megigórt, e szavaiban: íme, én veletek vagyok a világ végezetéig, — amint az egyházi kormányzatban álta- Iában, úgy különösen oly fontos ténykedésnél, mint a szentté avatási eljárás és a oanonisatio ténye, hathatós módon meg- nyilatkozik. Ezért találóan jegyzi meg Billuart,1 hogy »ha valaki tagadná, hogy az Egyháznak kanonizált tagja, valóban szent és részese a mennyei dicsőségnek, az még nem volna ugyan eretnek, de 1-ször vakmerő, mert ellent mondana az Egyház közórzületének egy teljesen alapos dologban, amelynek ellen- kezőjét kellően megindokolni nem tudja; 2-szor megbotrán- koztató volna az ilyen ellenkezés, mert elvonná a híveket a szentek tiszteletétől; 3-szor kegyeletien volna azért, mivel jogtalanságot követne el úgy az Egyház, mint a szentek irányában; végül az eretnekség ízével bírna, mert az Egy- háztól elszakadt felekezetek gúnyolják a szentté avatást és tagadják a szentek tiszteletét és segítségül hívását. Ami végül a negyedik kérdést illeti, vájjon az Egyház tóvmentesen határoz és cselekszik-e a szerzetes rendek jóvá- hagyásában és felállításában: e kérdés kétfelé ágazik. Ugyanis az Egyház minden ily tárgyú döntése magában foglal egy általános elvi határozatot az iránt, hogy az illető szerzet- rend alapjául szolgáló szabályzat megegyezik az evangélium igazságaival és a keresztény tökéletesedésről szóló tanításá- val; és másodszor konkrét ítéletet képez abban az irányban, váljon a fenforgó, tényleg uralkodó helyidőbeli, egyházi, politikai, társadalmi s más — e kérdésnél figyelembe jöhető — körülmények és viszonyok között célszerű és hasznos-e egy bizonyos szerzetesi rendet az egyház szervezetébe bele- illeszteni. Az előbbi vonatkozásban az Egyház határozata •és eljárása ugyanazon szempont alá esik, mint a hitelvi tények (facta dogmatica) csoportja. Nyilvánvaló ugyanis, hogy va- lamely szerzetesi szabályzat (regula ordinis religiosi) jóvá1 L. Billuart »Tractatus de regulis fidei« dissert. 3. art. 8. 30*
