Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
458 DR. HORVÁTH ISTVÁN. feltétlenül, múlhatatlanul szüksége van, hogy céljának és rendeltetésének híven és sikerrel eleget tehessen. Hatályta- lan és illusórius maradna ugyanis az Egyház tanhivatása, ha az csupán az ú. n. depositum fidei megőrzésére volna felhatalmazva, de nem rendelkeznék azokkal az eszközök- kel, melyek őt a hit belterületének hathatós és bármely oldalról jövő támadásokkal bizton szembeszálló megvédel- mezésére képesítenék. — És ebből szükségszerüleg az követ- kezik, hogy az Egyház csalatkozhatatlansággal bir azon téves tanok és vélemények elbírálásában is, melyek szorosan véve nem tartalmaznak eretnekséget, azaz valamely kinyilatkoz- tatott hitelvnek kifejezett megtagadását, hanem oly elveket hirdetnek, melyek alkalmasak a hitigazság elhomályosítására és alkalmazásukban könnyen a tiszta hit megfogyatkozására, a vallásos érzület megcsorbulására, sőt valamely hitigazság megtagadására is vezethetnek. Ha ugyanis az Egyház csalatkozhatatlan igazsággal is- meri fel, mit nyilatkoztatott ki Isten mint olyan alapigaz- ságot, melyet az örök üdv elnyerhetése végett hinni és követni kell: nem vitatható el tőle az a képesség sem, hogy felismerje nem csupán •azt, mi ily hitelvvel homlok- egyenest (contradictorie) ellenmondásban áll, illetve annak megtagadását képezi, hanem továbbmenve, megállapíthassa, teljes biztonsággal eldönthesse azt is, ami mintegy közbe- eső állomást képez a hitigazság megtagadásához vezető út- vonalon. — Ezért a theologia jelen álláspontján teljes egyetértés uralkodik az iránt, hogy az Egyház az e kathe- góriába eső tanelméletek mégbirálásában is csalatkozha- tatlanul jár el. De habár hittudományi szempontból e kérdés legkevésbbé sem vitás, hitelvileg még sem eldöntött dolog, mert az Egyház ez irányban végérvényes, kötelező nyilat- kozatot még nem tett, és e tárgyról a vatikáni zsinat sem határozott. Az Egyháznak e téren való csalatkozhatatlansága nem bir dogma erejével ; mindamellett nem tekinthető ú. n. nyílt kérdésnek sem, hogy szabadon lehetne mellette is, meg ellene is érvelni, mert mint kifejtém, a legnyomatékosabb okok itt is az infallibilitás oldalán sorakoznak, a minek
