Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint

A pípai iurisdictio jogi természete. 409 folytán olybá tűnik fel e tétel, mint amely a dogmatizá- lásra mindenkép megérett. Nagyjából ugyanily szempont alá esik az Egyház infallibilitása az ú. n. dogmatikus tények (facta dogmatica) elbírálása körül. — De hát mik azok a dogmatikus tények ? A hittudomány szempontjából háromfajta ténykörül- ményt lehet megkülönböztetni; ú. m. a személyszerű vagy részleges tényt, mely valamely egyén cselekvőségére, jog- állapotára vonatkozik, p. o. x jogszerű tulajdonosa-e vala- mely dolognak; y érvényesen kereszteltetett-e meg vagy szenteltetett-e fel? Az e csoportba tartozó ténykérdések- ben az Egyház aquinói sz. Tamás elfogadott véleménye szerint nem csalatkozhatatlan, mert hamis tanúbizonyságok által félrevezethető: vagy aquinói sz. Tamás saját szavai szerint: »In sententiis, quae ad particularia facta pertinent, ut cum agitur de possessionibus vel de eriminibns vel de huiusmodi, possibile est indicium ecclesiae errare propter falsos testes«. A második, csoportba tartoznak az ú. n. egyetemes vagy általános tények (facta generalia), amelyek az Egyháznak egész egyetemére kihatnak és valamely lényeges érdekét legközelebbről érintik. Ilyen pl. az a kérdés: vájjon valamely zsinat egyetemes jellegű-e vagy sem ? Minthogy a zsinati oecumenicitás, mint ilyen, nem képezi tárgyát valamely kinyilatkoztatott hitigazságnak, ezért szorosan véve nem képez ugyan haeresist, ha az Egyháznak valamely zsinat- ról kimondott ítéletét, hogy az közzsinatnak (concilium oecumenicum vel generale) tekintendő — csalatkozhatatlan- nak el nem fogadjuk, habár ezer! eljárásunk az Egyház iránt tartozó kötelességszerü engedelmességnek kétségkívül súlyos megsértését képezné. így állna a dolog akkor, ha megtagadnék ugyan valamely egyházilag közzsinatnak elismert egyházi gyülekezet egyetemes jellegét, de azért elis- merve részleges (particularis) zsinatnak, hitelvi határozatai- nak magunkat mégis alávetnők. De a dolog nem így szokott történni; hanem — mint egy közelfekvő példa, t. i. Schulte magatartása a vatikáni zsinattal szemben, mutatja —

Next

/
Oldalképek
Tartalom