Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
A PÁPAI IURISDICTIO JOGI TERMÉSZETE. 455 nélkül ezt be sem tölthetné. Ugyanis az Egyház nem forog- hat tévedésben az iránt, mit kell hinni a kinyilatkoztatás dolgában, vagyis csalatkozhatatlanul fel kell ismernie és ma- gyarázni tudnia, mit nyilatkoztatott Isten az öröküdv elnyer- hetesének alapjául; mert csak ha e képességgel van fel- ruházva, képes a híveket az öröküdv útján vezérelni. Csak ez esetben lehetnek a hívek biztosak a felől, hogy az igaz hit és erkölcs követői, vagyis csak ily feltételezés mellett lehet a híveknek tárgyilagos és az igazságra nézve meg- ingathatatlan vallási meggyőződésük, igazi hitök, csakúgy lehet a hallgató (tanuló) Egyháznak csalatkozhatatlanul helyes hite és erkölcse, ha maga a tanító Egyház is csalatkozhatatlan ezek felismerésében és előadásában: — Prima salus est rec- tae fidei regulam custodire. Ha pedig csalatkozhatatlanul fel- ismeri és értelmezi az Egyház a kinyilatkoztatott hit igaz- ságait, implicite csalatkozhatatlannak kell lennie annak elbirá- lásában is, vájjon valamely tanelmélet vagy egyes vélemény megegyezik-e a kinyilatkoztatott hitigazsággal avagy ellen- kezik-e azzal vagyis eretnek tévtant foglal-e magában ? Mert midőn az Egyház valamely hitigazságot pozitív alakban tanít: ezzel eo ipso annak ellenkezőjét tagadja, azt téves- nek ismeri fel. S a haeresis felismerésében való csalatkoz- hatatlanság ép oly lényeges tulajdonsága az Egyháznak, mint az első tételben körülirt; e nélkül a kinyilatkoztatott tan tiszta igazságát fentartani, a hit egységét, — in qua est integra et vera Christianae religionis soliditas — az eret- nekség és szakadás veszélyétől megóvni képtelen volna. Az Egyháznak ezen most kifejtett két irányban való csalatkozhatatlansága tehát a vitatkozás körébe nem is von- ható többé. —■ Ellenben nincsen még eldöntve de fide, vájjon az Egyház csalatkozhatatlan: 1-ször: oly Ítéleteiben és ha- tározataiban, melyekben valamely tanelméletet vagy egyes nézetet kisebb censurával sújt, mint a haeresis; 2-szor: hogy csalatkozhatatlan-e az Egyház az ú. n. dogmatikus fac- tumok megállapításában; 3-szor: csalatkozhatatlan-e az Egy- ház a szentté avatás kérdésében és végül 4-szer: valamely szerzetesrendnek az adott idő és körülmények közt való
