Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint

456

DR. HORVÁTH ISTVÁN.

felállításában ? Ezen egyes kérdésekkel szükséges leend bővebben foglalkozni. Vegyük őket sorra.

Hogy az első kérdésre nézve, vájjon az Egyház a haeresisnél kisebb censurákkal sújtott tan vagy nézet meg- bírálásában csalatkozhatatlan-e, véleményt alkothassunk, szűk- séges leend megismerni, minők azok a kisebb censurák, illetve mely véleményekre s tanokra szokta az Egyház a rosszalás ezen nemét alkalmazni? E kérdés feletti elméi- kedésünk a következők felismerésére vezet: Kétségtelen do- log az, hogy az Egyháznak joga van, — melylyel gyakorlati- lag mindenkor élt is a szükségletekhez képest — nem csupán az oly tanokat, melyek eretnekek, hanem ezenfelül olyan nézeteket, elveket és tanelméleteket is elbírálni és esetleg rosszaié, kárhoztató ítéletével sújtani, melyek nem érintenek közvetetlenül és egyenest valamely Istentől kinyilatkoztatott hitigazságot, hanem mégis olyan természetűek, hogy a hae- resissel kisebb-nagyobb fokú rokonságban állanak; akár azért, hogy alkalmazásukban közvetve valamely hitigazság elhomályosítására, félremagyarázására vagy nyílt tagadására vezethetnek, vagy hogy azoknak elismerése közvetetlenül is előmozdithatná a haeresist vagy abban való közreműködés- nek volna kimagyarázható.

Ilyen szempont alá esnek például az 1864. december 8-án kihirdetet^ Syllabus tételei, melyek közűi pl. a 15., 77. és 78. a vallásszabadság, a 20. és 28-a placetum regium, a

16. és 27. az egyházjavak elkobzása, a 45., 47. és 48-a köz- oktatás elvilágiasítása, az 55. az Egyház és állam elkülö- nítése, az 56. az Istentől független .törvényhozás, a 73. a polgári házasság, a 80. a liberalismus ellen emeli fel szavát. Első tekintetre is nyilvánvaló, hogy mindezek oly tételek, melyek 11a nem is állanak közvetetlenül egyenes ellentétben valamely kinyilatkoztatott hitigazsággal, mindazonáltal sok- szorosan érintik a vallás, az Egyház érdekeit és bizonyos körülmények közt magát a hitet is komoly veszedelemmel, fenyegetik vagy legalább is érzékeny hátránynyal járnak vagy a vallásos érzületre vagy az egyházkormányzatra stb.

így pl. a placetum nem áll ellentétben valamely kinyi