Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Babura László: Az örökkévalóság az időben
326 DR. BABURA LÁSZLÓ. az első lépés Judaea szabadságának s önállóságának elvesz- tése felé. Antipater felismerte a nagyratörő terveinek any- nyira kedvező alkalmat, s élt is vele ügyesen. Aristobolustól, kinek kegyeibe iparkodott jutni, visszautasíttatván, Hyrcanus pártjára állt, akit csakhamar teljesen hatalmába kerített. Hyr- canus ugyanis nagyon békeszerető, jószivű, s bizony erélytelen ember volt; Antipater tanácsára szövetséget köt az arabok királyával, Aretas-sal, aki tizenkét határvárosórt ötvenezer embert vezet a készületlen Aristobolus ellen. Aristobolus vereséget szenved, de az ügy nem nyer még befejezést vagy megoldást. Csak Pompeius, aki ekkor hatalmának zenitjén állott, vet véget a harcnak, legátusának, Scaurusnak dön- tése ellenére, aki Aristobolusnak szolgáltatott igazságot. Pompeius ugyanis azalatt, míg Aristobolus, Scaurus segít- ségével, Aretast Judaeából kiűzi, Damascusba érkezik. Az ünnepelt győzőt csakhamar felkeresik Aristobolus követei gazdag ajándékokkal. Ámde Antipater már megelőzte őket s tudomására hozta Pompeiusnak, hogy az az Aristobolus veszedelmes ember a rómaiakra nézve, s ezért Pompeius Hyrcanust veszi oltalmába s a fegyvertragadó Aristobolust iszonyú vérontással legyőzi, Jeruzsálemet elfoglalja, sőt behatol a templom szentélyébe' is. Hyrcanust ethnarchává teszi meg, neki adja a főpapságot is, de különben Kóma vasallusa, aki adót fizet. Aristobolus pedig, két fiával egye- temben, mint foglyok követik Pompeius diadalkocsiját azon a diadalmeneten, melyet Rómában tartott. De fordult a szerencse kockája, s Caesar lett a hely- zet urává. Antipater azonban most sem ijedt meg. Köpönyeg- forgató politikus létére, a pharsalusi ütközet után átpártolt Caesarhoz, sőt behizelgő modorával s egyéb szolgálataival ennek kegyét is csakhamar megnyerte; azonkívül Marcus Antoniusban is hatalmas pártfogóra talált, úgy, hogy nem- sokára római polgárjoggal ajándékoztatott meg s a főpapi állásában meghagyott Hyrcanus mellé Palaestina procura- torává (txLTOOTTog) neveztetett ki. Ezzel Judaea önállósága sírba szállott. A ravasz idumaei hamar ásta meg fondorla- taival a sírt, melybe az ország szabadságát s függetlenségét
