Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 273 nyos nyilatkozatai helyesebben értessenek. Az angyalok bukását illetőleg is igen valószínűnek mondható Schell nézete; ellenben alig helyeselhető, hogy próbaidejét legalább némely angyalnak oly hosszúra kinyújtja és hogy a Gen. VI 1—4. foglaltakat az angyalokra érthetőnek tartja. — Osszüle- ink eredeti állapotáról beszélve, helyteleníti azok nézetét, kik tévmentesek — és bocsánatos bűnre is képteleneknek tartják őket, amiben bizony igaza van, mert ha az eredeti állapot túlmagasra emeltetik, akkor a bűnbeesés utóvégre is. érthe- tetlen lesz psychologice. — Az öseredeti bűn magyarázatánál nem emeli ki kellőleg, hogy voluntarium in capite, hogy bár nem voluntate physice, de igen moraliter propria a mi bűnünk is, minek következtében mibenléte hamis színben tűnik fel. Schell nem tagadja, hogy az őseredeti bűn bennünk is vere peccatum, hisz külön behatóan fejtegeti ezt 338—335, de különféle megszorításai által ismét paralysálja, amit előbb állított. A III. kötet 1. és 2. részében foglaltatik a megtestesülés, megváltás, a malaszt, a szentségek és végső dolgokról szóló tan. Általában meg kell jegyeznem, hogy a positiv aseitas már említett eszméje itt is szerepel, ennek segélyével akarja megoldani pl. a megtestesülés lehetőségét. 66. kk. Isten szabad akarati elhatározása általi megvalósítása saját végtelen esz- méjének ép úgy véges tökéletesség is lehet gondolata és akarata által, csakhogy az előbbi szükségképi, az utóbbi csak lehető. »Gott kann sein und werden, was er ausserdem (t. i. ausser der unendl. Vollkommenheit) erdenkt, nämlich die endliche Vollkommenheit, sei es in ihrer Oesammtheit, sei es eine einzelne endliche Natur, weil er das was er ist, mit vollkommener Selbstmacht ist. AVer nämlich das, was er ist . . . ausschliesslich Kraft eigener Ursächlichkeit ist, der kann auch alles werden, was er in seinem Denken ideal gestaltet, wenn er will.« Eltekintve attól, hogy ez a magya- rázat egy kissé fogós, nem magyarázza meg, amit tulajdon- kép magyarázni kellene, t. i. mikép lehetséges, hogy az örök Ige a véges emberi természetet úgy vegye föl, hogy az ne legyen külön önálló személy, hanem egy személyi18 Hittudományi Folyóirat. 1899.
