Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Némethy Gyula: Az egyptomi ősvallásról

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

223

föl, mint aminővel az utolsó huszonöt században találkozunk. Cleopatra, az utolsó egiptomi uralkodó s a rómaiakhoz irt levél első fejezete mutatják a sülyedést, amelyben ez a híres faj leiedzett. Krisztus idején még a pogányok is kigúnyolták az egiptomi vallást. Az egiptomiak a történelem legelső hajnalán érték el a virágzások legmagasabb fokát. Hagyó- mányaik határozottan ezen nézetnek kedveznek. Ok egy Menes előtt lefolyt boldog aranykorban hittek, amikor istenek uralkodtak az országban, a nép minden gondtól ment volt s a nagylelkű föld maga jószántából hullatta az ember ölébe bőséges ajándékait. »Nyomát se ismerjük olyan időnek, amikor Egiptom még vad volt«, úgymond Miss Edwards. »Az egiptomi ember leggyöngébb, legrégibb láb- nyoma az idők homokján már a saru bélyegét viseli magán.« Legkorábbi művészeti és építészeti alkotásaik a legkülönbek. E ténynek csattanós bizonyítékaival találkozunk a kairói múzeumban. Ahogy belépünk az első terembe, a művészet- nek eddig fölfedezett legrégibb emléke köszönt bennünket. Ezek közt van a legrégibb festmény a világon, egy legelésző libanyáj. »Láthatjuk benne a styl nagyságát, tökéletes fejlett- ségét, mely egy királyi akadémikusnak is becsületére válnék.« Ugyanabban a teremben vannak Ra-Hotep herceg és neje, Nefert hercegnő csudálatos »beszélő« mellszobrai. Ezek tudomásunk szerint a legrégibb szobrok a világon. Az egiptomi művészet nem haladta felül e mesterműveket. Ha a napfény szemeikre esik, azt hinnők, hogy élnek s hogy barátságos tekintettel ismernek ránk. A szemek valóban remekül alkotvák meg. A szem fehérje kvarcból, a pupillák kristályból valók. Egy kis ezüstszög van verve beléjük, amely befogadja és visszaveri a fényt. Az eleven szem így igen sikeresen van utánozva. A művészet mily csudája alkot- tatott meg évezredekkel ezelőtt! A második szobában áll Ra-Em-Ka faszobra, aki munka-felügyelő volt a negyedik dynastia alatt, a nagy pyramisok épitése idején. Nagyon való- szinű, hogy része volt azok fölépítésében. Nyílt szemei ép oly elevenek, mint Ra-Hotep-éi vagy Nefert-éi. »A falu seik«-jónek is nevezik, mert a paraszt, mikor megtalálta