Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Némethy Gyula: Az egyptomi ősvallásról

224

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

azt a homokban, azt vette észre, hogy hasonlít a »seik«-hez s felkiáltott: »Nini, a mi seikünk!« E három szobor arca a jellem és műveltség nem közönséges fokát árulja el.

A király fölszentelésénél az isteneknek is jutott szerep. Thoth és Hrus istenek, az igazság és gyógyítás istenei, úgy vannak ábrázolva a régi emlékeken, amint az élet és tisztaság kettős jelképes sugarát öntik két edényből a királyra, ami igazán szép gondolat. E ténykedés így van leírva az emlékeken: »Olajat önt rá, hogy az az élet adója legyen.« Pliaraót ilyenformán »az istenek fölken tjének« nevezték. Ez a cím: »Az Úr fölkentje«, nagyon régi. Az emlékek gyakran tüntetik föl a királyt az istenitisztelet pillanatában. Istene előtt térdel s egy különös eszközt ád neki, az élet vagy a lélek szent jelvényét. Ez egy fogan- tyúval ellátott kereszt; némelyek azt mondják, hogy ez annak a kulcsnak volt a másodpéldánya, amelylyel a Nilus zsilipjét nyitották meg a mezők megöntözése végett. Az isten elfogadja az élet jelvényét s visszaadja azt tisztelőjé- nek. Néha egész csomó ilyen jelvényt szór a király ölébe. Szép és termékeny eszme! E megszentelt szemléleti oktatás arra vezette az egiptomi embert, hogy azért van lelke, hogy azt Istenévé tegye és hogy ha ő mindenét Istennek adja, viszont bőségesen nyer tőle életet . . .

Jól ismert képek tüntetik föl előttünk azt az egiptomi szokást, hogy múmiát hoztak be nagy lakomák alkalmával.1 Arra való volt ez, hogy minden vendéget halandóságára emlékeztesse, a földi gyönyörűségek múlandó voltára, vala- mint arra, hogy az embernek szeretni kell embertársát. Amennyiben a múmia Osirist is jelképezte, annyiban az ítélet napját is eszébe juttatta az embernek.

A Public Opinion (1898. 817. old.) után.

Nagyvárad. Dr. Némethy Gyula.

1 így a többi közt Paul Dester nagy olajfestménye a váradi Ipolyi-gyüjteményben a következő fölirattal: Kik ma vígan isztok esztek, holnap mind ilyenek lesztek.