Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

MAGYAR EGYHÁZI SZÓNOKOK.

203

Istenről szólok és a szentháromságról való tudományt imilyen renddel adom élőtökbe. Először megmutatom, hogy egy Isten vagyon. És mint kell azt érteni, hogy egy. Másod- szór, megbizonyítom, hogy az egy istenségben három sze- mély találtatik. Atya, fiú, szentlélek. Harmadszor szólván kiváltképen a második személyről, az emberré lett Isten fiáról, a szentírásból megjelentem, hogy az egy személybe két természet vagyon, Isten és ember. Negyedszer, azt is jó bizonyságokkal megerősítem, hogy az Istennek fia nem akkoron kezdetett, midőn a szűznek méhében fogantaték, hanem az előtt is volt. Ötödször, megtanítlak reá benne- teket. . . hogy a Krisztus nem teremtett állat, (hogy min- deneknek előtte teremtetett volna) hanem Isten, Isten pedig nem részeltetésképen, avagy csak nevezet szerint, az Isten- nek ő benne lakó ajándékaiért, hanem ugyan valóban való, és az atyához egyenlő örök Isten. Hatodszor és utolszor a szentlélekről lészen igen rövid beszédem.« Telegdi M. erkölcsi tárgyú beszédei szintén nagyobb erkölcsi tételeket ölelnek fel: az ima, az alamizsna, a gyónás szükséges, ünnepek megülése, állapotok kötelességei, a bujaság, a hót fő bűn.

Mily emelkedett szellem, mily aposti kenetesség lengi át Telegdi M. erkölcsi tárgyú beszédeit, mutatja a gazdag- sógról tartott beszédének eme részlete, mely a világirodalom klasszikus egyházi beszédeivel is kiállja a versenyt: »Meg- hala pedig a gazdag is, és eltemettetek. Amint éle, szintén úgy hala meg is. Penitencia nélkül, gonosz lelkiismerettel, Isten- nek haragjában és az örök élet felül való reménység nélkül. Úgy történek dolga, mint amannak, aki midőn imigyen szólana magának: Lelkem, sok esztendőre eltett bőséges javaid vannak, nyugodjál, egyél, igyál, örvendezz. Az Isten monda neki: Te bolond, ez éjjel megkérik a te lelkedet tőled, és amit gyűjtöttól kire marad? Mert meghala ez is, és elmarada tőle minden jószága, szép ruhái, kincse, gaz- dagsága. Sokan vannak, kik nagy munkával, fáradsággal, búval, maguk törésével igyekeznek szaporítani marhájukat. Gyűjtnek, takarnak, házakat építenek és ha látod, akkor