Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
88 DR. HORVATH ISTVÁN־. jogon sarkalló önállóságát, függetlenségét és jogait többé veszélylyel nem fenyegethették. Azonban — mint már fentebb említettük — talál- koztak olyanok, kik rosszakarattal viseltetve az egyház iránt, hamisan és rosszhiszemmel bírálták és bírálják ennek intézményeit, szervei s nevezetesen a pápaság működését pedig félremagyarázzák és irántuk gyűlöletet akarnak szí- tani. vádolván oly törekvésekről és célzatokról, amik az apostoli széktől legalább oly távol állnak, mint ég és föld. A pápaságnak a métropoliták túlkapásainak megakadályo- zása és az egyházalkotmánynak e visszásságtól való meg- tisztítása céljából való fellépése tetszetős alkalom gyanánt szolgált ily fajta rosszhiszemű vádak emelésére és terjesz- tésére. Kapcsolatba hozták ugyanis e nagy metamorfosist az u. n. álizidori decretumokkal, azt kürtölvén világgá, hogy ezek képezték eszközét a pápaságnak azon önző, hatalmi céljai megvalósítására, hogy a métropoliták jogkörét megcsonkítva, magát újabb és újabb olyan jogokkal és kiváltságokkal övezze fel, melyek az ősi egyházalkotmány szerint őt meg nem illették. És vádolták ebből kifolyólag a római kúriát jogfosztással, jogbitorlással és az egyház eredeti szervezetének tudatos, önérdekből való felforgatá- sával és autocratikus hatalmi törekvésekkel! A fentebb kifejtettekből eléggé kitűnhet, mily egy- oldalú, téves és alaptalan állítások ezek, melyek a rágalom mérgezett nyilaiként az egyház feje ellen irányulnak. Egy- oldalúak és tévesek, mert merőben az egyházalkotmány történeti fejlődéséből és alakulásából, nevezetesen az egyház első Y—VI. századának kezdetleges állapotából merítik ítéletük mértékszabályát és emellett teljesen figyelmen kívül hagyják a pápai primátus jogi helyzetének elvi köve- telmónyeit és folyományait. A pápai primátus ugyanis, mint Krisztus által Péterben maradandólag létesített isteni intéz- meny, fennállásában és létében megingathatatlan, állandó; de belső tartalma, jogozatainak mivolta és gyakorlási módo- zata tekintetében változásnak, módosulásnak lehet kitéve, szűkülvén vagy bővülvén jogkörében a kor és viszonyok
