Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
A PÁPAI IURIS DICTIO JOGI TERMÉSZETE. 89 mindenhái követelményeihez képest. Ugyané szempontból Ítélendő meg a metropolitai jogosítványok megnyirbálása is a IX. századtól innen. A metropolitai hatalom sem isteni, sem apostoli ere- detű, »non est — III. Ince szavai szerint — divinae insti- tutionis, sed humanae constitutionis.« A püspökök — Pétert s utódait kivéve — isteni jog alapján mindnyájan egyenlők hatalomra s tekintélyre nézve s egyik sem gyakorolhatott ez alapon felsőbbséget a másikkal szemben. Ha mégis idő- vei némi különbség s hatalmi fokozatok álltak elő köztük: ez nem eredhetett más forrásból, mint a pápai primátus- ból; vagyis a metropolitai hatalom egyes-egyedül az egy- házfő kifejezett vágj* hallgatólagos engedélyével és bele- egyezésével alakulhatott a kor követelményeinek beha- tása alatt. A pápa e szerint teljes joggal, isteni megbizatása erejéből cselekszik, amidőn a metropoliták jogait megszo- rítja, vagy e jogok egyikét-másikát saját rendelkezése alá vonja s ily eljárása igazolására nem kell hivatkoznia előd- jeinek hason rendelkezésére. Az u. 11. szerzett jogok nem állhatják útját, mikor az egyház közszüksége szolgálatában jár el. A metropolitákat ugyanis csak annyi jog illeti meg, amennyit a kánonok és szokásjog nekik .engedélyez, semmi- vei sem több. Mert az érsek nem isteni jogból vagy piis- pöktársai megbízásából vezetheti le jogosultságát, hanem a pásztorok főpásztorától, amennyiben ezzel felruházza s meg- bizza. Ahol tehát a metropolita eljár és működik, e minő- ségében a pápától kölcsön vett, átruházott joghatóságot gyakorol, ami a pallium adományozásában nyer külsőleg kifejezést. Kétségtelen ebből, 1 íogy ezen átruházott hatalmat az egyházfő önszemélyében is gyakorolhatja, visszavonhatja, módosíthatja, sőt mi több, semmi akadálya sem forog fenn annak, hogy a metropoliták összes fokozatait eltörölje és közvetlenül az isteni jogon vele együtt kirendelt püspöki karral vigye az egyház kormányzatát, amint az ősegyházban tényleg foganatban volt. Helyesen és találóan jegyzi meg
