Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
A páros viadal és a középkori fölfogás a becsületről
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 781 »Az ököljognak ez a töredéke, mely a középkor leg- durvább idejéből egész a tizenkilencedik századra átszár- mázott, nyilvános botrányképen még mindig divatban van; bizony hovatovább itt az ideje, hogy szégyenszemre kidobják. Manap már az sincs megengedve, hogy kutyákat vagy kaka- sokat egymásra uszítsák (Angolországban legalább megbün- tetik az ilyen uszítókat). de az embereket akaratuk ellenére halálos harcra uszítják egymás ellen a lovagi becsület fonák elvének nevetséges babonája által, még pedig azzal a köte- lezettséggel, hogy valami lump-dolog miatt mint gladiátorok egymással viaskodjanak. Miután az igazságszolgáltatás és rendőrség manap már körülbelül odáig vitte, 1 ogy az ország- úton nem kiálthat ránk minden gazember: »pénzt vagy életedet,« végre a józan értelemnek is odáig kellene vinnie, hogy békés érintkezésben ne kiálthasson ránk minden gaz- ember: »becsületet vagy életedet׳.« És a magasabb osztá- lyokat meg kellene szabadítani ama lidércnyomás alól, mely abból keletkezik, hogy mindenkit minden pillanatban fele- lősségre lehet vonni bárki másnak gorombaságáért, ostoba- sága- vagy rosszakaratáért, akinek épen eszébe jut, hogy ellene forfortyanjon.« »Égbekiáltó, gyalázatos az, hogy, ha két fiatal, tapasz- talatlan, heves ember szavakkal egymásnak ront, ezért vérükkel, egészségükkel vagy életükkel bűnhődjenek. Hogy mily nagy e zsarnoksága ennek az államnak az államban, és mily nagy a hatalma ennek a babonának, ezt föl lehet ismerni abból, hogy vajmi gyakran emberek, akik megseb- zett lovagias becsületüket a sértőiéinek magas vagy alacsony rangja, vagy más meg nem felelő állása miatt helyre nem állíthatták, efölött való kétségbeesésükben öngyilkosokká lettek és így tragikomikus véget értek.« »A lovagias becsület elve általános minotaurus — foly- tatja Schoppenhauer — melynek nem, mint a görög hit- regebelinek, csak egy, hanem Európa minden országából évenkint számos fiút kell adózni. Ezért idején volna, hogy ennek az ijesztő rémnek bátran a szemébe nézzenek, mint itt történik. A bölcselet föladata ezt a madárijesztőt végleg