Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
A PÁPAI IURISDICTIO JOGI TERMÉSZETE. ׳75 törvényesen összegyülekezett, az egész egyházat képviseli és mindenki, bármily méltóságban legyen, maga a pápa isr mindabban, mi a hitet és a szakadás megszüntetését illeti,, a zsinatnak engedelmeskedni tartozik.1 Azonban e tételből, — mely zsinati határozmánynak nem is tekinthető, mert soha megerősítést nem nyert ■— a pápa jogállására káros következtetés le nem vonható. Egyáltalán az ott kimon- dottak a schismatikus állapot szempontjából itólendők meg s így az egyház rendes viszonyaira kiterjedő érvénynyel és jelentőséggel nem is bírhatnak. Célja az volt a zsinatnak,, hogy XXIII. János, ki simonia útján jutott a pápasághoz, lemondásra birassék; s miután ezt tenni vonakodott, bitó- rolt állásától megfosztatott, mire utóbb maga lemondott.. Miután a szakadás megszűnt: a zsinat fönti kijelentése ia elveszté jelentőségét, melyet általánosítani s minden időre- szólónak tekinteni nern lehet. Különben utóbb IV. Jenőr valamint II. Gyula pápák nyíltan reprobálták a pisai és bázeli álzsinatokon (conventicula) hangoztatott s általuk a konstanci zsinatnak is tulajdonított azon tételt, mintha a zsinat a pápa felett állana.1 2 A gallicán egyház kebelében azonban még a XVII. században is felmerül e téves tan, mely határozott formába öntve az 1682-iki hírhedt »Decia- ratio conventus Cleri Gallicani« második pontjában van letéve s így hangzik: »Sic inesse ap. Sedi ac Petri succes- soribus Christi vicariis rerum spiritualium plenam potes- tatem, ut simul valeant atque immota consistant S. oecu- menicae synodi Constantiensis a sede apostolica comprobata, ipsoque Rom. Pontificum ac totius ecclesiae usu confirmata atque ab ecclesia Gallicana perpetua religione custodita decreta de auctoritate conciliorum Generalium, quae sessione 4. et 5. continentur nec probari a Gallicana ecclesia, qui 1 »Synodum potestatem a Christo immediate habere, cui quilibet cuiuscunque status vel dignitatis etiamsi papalis existat, obedire tenetur in his, quae pertinent ad fidem et exstirpationem schismatis- et reformationem in capite et in membris.« 2 L. Roskoványi »Rom. Pontifex tamquam primas ecclesiae etc.« I. 594. és II. 5. o.
