Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
A PÁPAI IURISDICTIO JOi.il TERMÉSZETE. 701 a pápa egyházfőnöksége mellett szóló szentírási helyeken kívül a szövegbe fel kell venni a hagyományt és a törté- nelmi bizonyságokat is. 4. Hogy a pápa egyházfőnökségét egyedül az istenileg rendelt apostoli intézmény tanának előrebocsátásával lehet szabályszerűen kifejteni, s ezért az egyházról szóló fejezetet annak eléje kell bocsátani. 5. Hogy a Hörend zsinat vonatkozó határozmánya egész kitérj edé- seben idéztessék. 6. Hogy a római pápának hatósága nem tisztán és kizárólag korlátlan egyeduralmi, mely független az egyetemes zsinatoktól és a kánonoktól; ennélfogva, ahol a római pápának rendes és közvetlen joghatósági hatalmáról van a szó, ott mindig oda kell fűzni e szavakat : »a püspö- kök jogainak sérelme s csorbája nélkül«. 7. Elhagyandók a Hörend zsinati határozmány idézésénél ezen odaillesztett szavak: »iudicem supremum«; továbbá, hogy nincs helyén kárhoztatni azok véleményét, akik szerint az egyetemes zsinat a pápa fölött áll. 8. A Schemában elkülönítve kell tárgyalni az egyháznak Péterre s az apostolokra bízott kormányzatát, a római pápa főnökségét és a püspökök hatáskörét. 9. El kell mellőzni mindent, ami alkalmas vitát kelteni; nevezetesen, ne bolygattassék meg az a kérdés, vájjon az egyes püspökök honnan, kitől (t. i. közvetlenül Krisztustól, vagy csak a pápa közvetítésével) nyerik az egyes püspökök joghatósági hatalmukat. 10. Nem látszik eléggé bizonyosnak, vájjon a primátus isteni jognál fogva olyannyira oda van-e kapcsolva a római püspöki székhez, hogy senkinek sem áll hatalmában azt más székhelyre átvinni. 11. Hogy a schema a püspöki joghatóság körülírását a pápai primátus előnyére mellőzte; mely hiány helyre- hozatala végett szükséges, hogy a püspökök hatalmi köre — úgy a rendi, mint a joghatósági — bőven s tüzetesen kifejtessék, és pedig kapcsolatosan a pápa főnökségi jog- körével, hogy az egész hierarchiai szervezet kapcsolatossága felismerhető legyen. Ezek volnának főbb vonásokban s lényegileg azok az ellenvetések, miket a fent közölt első javaslati szövegre nézve a zsinati atyák egy része előadott. S habár ilykép
