Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
700 DK. HORVÁTH ISTVÁN. stb. Ezen észrevételek részben érdemlegesek, részben az irályra vonatkozók. A legnevezetesebbek a következőkben foglalhatók össze: 1. Hogy ezek a szavak: »ordinariae ac immediatae iurisdictionis in universam ecclesiam« a püspö- kök rendes joghatósági hatáskörének, mely őket egyház- megyéikben isteni jogon megilleti, hátrányára és megrövidí- tésére értelmezhetők, s ezért elhagyandók. 2. Hogy szükséges a római pápáról szóló schemában (javaslatban) említést tenni a püspökökről és a püspökök viszonyát a pápához tüzetesen körülírni, hogy ezzel félreértéseknek eleje vétessék. 3. Hogy egész schemáról általánosságban, vagy annak egyes részleteiről kiván-e szólani, mely utóbbi esetben az illető részlet még különösen is meg- jelölendő. 9. Az illető bizottsághoz tartozó minden püspöknek szabad- ságában áll — az elnöktől nyert engedély után — a szónokok által felhozott nehézségekre és tett megjegyzésekre válaszolni, mire nézve teljesen tőlük függ — vagy azonnal, az illető beszéd után, a választ megadni, vagy több szónoknak azonos tárgyú beszédére közösen felelni, és pedig tehetik ezt még az nap, vagy valamely későbbi napon. 10. A szónokok előadásaikban szigorúan ragaszkodjanak a fen forgó tárgyhoz. Ha az atyák valamelyike a tárgytól elkalando- zik, az elnökök kötelessége őt a szóban levő tárgyra visszatéríteni. 11. Ha valamely tárgynak beható megvitatása után a tárgyalás menete túlságos hosszúra kinyúlik, az elnöklő bíborosoknak jogukban áll — legalább tíz atyának írásbeli javaslatára — megkérdezni az egyetemes congregatiót 1 közgyűlést), vájjon a tárgyalásnak további folytatását kivánja-e, és ha a jelenlevő atyák többsége felállással vagy ülvemaradással ezt kívánja, a vitát berekesztik. 12. Az elnöklő bíborosok, a schema egyes részlete feletti vita berekesztésével, mielőtt új tárgyra tér át a vita, a congregatiótól szedjék be a szavazatokat, és pedig először az illető tárgyalás során javaslatba hozott egyes módosításokra nézve, azután a letárgyalt résznek egész szövegére nézve. 13. A zsinati atyák szavazataikat úgy a módosítások, mint az egyes részletek tárgyában akként adják le, hogy az elnökök több- szőr felállásra szólítják, először azokat, akik a szöveg javítása mel- lett szavaznak, azután azokat, akik ellenvéleményen vannak. A sza- vázátok megszámlálása után az határoztassék, amit az atyák többsége helyesel. 11. Miután a szavazás a schema összes részei felett a jel- zett módon megtörtént, az elnöklő biborosok szavaztassák le az atya- kát az átvizsgált javaslat felett. E szavazás »placet« vagy »non placet« szavakkal, élőszóval történjék ; aki azonban valamely feltételt kíván hozzáfűzni, az írásban adja be a szavazatát.
