Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ KKKÖIjCSI RENDSZERE». 4v53 probabilisztikus elv mondhatni kizárólag gyakorlati érték- kel bír. A törvény és szabadság szemben állanak egymás- sál, mint perlekedő felek. A törvény valaminek megtevósót, vagy valamely cselekedet elhagyását követeli; a szabadság tagadja praetendált kötelezettségét s érvényesülni akar. Tehát a törvény kötelező ereje kétséges. Nem szabad feled- nünk, hogy mindkettő az Istenre s az Isten által állapított erkölcsi rendre hivatkozik — s lép az ész mint bíró Ítélő- széke elé. A szabadság Isten által neki adott jogra apellál, melynél fogva akarati szabadsága nem pusztán természeti képesség, hanem ethikai jog, hogy képességét érvényesíthesse, cselekedjék vagy ne cselekedjék; a törvény ugyancsak a jog terére lép s ugyancsak Isten akaratában rejlő jogra hivat- kozik, azon jogára, mely egyúttal feladata is, hogy a sza- badság jogát korlátozza. Az észnek dönteni kell. Természe- tesen az igazság alapján. Keresi tehát az alapot, ahonnan kiindul. Kétséget kizárólag ez nem lesz más, mint a tör- vény és szabadság közötti viszony, mely jogalapot fog szol- gáltatni annak eldöntésére, kire háramlik a bizonyítási teher. E célból a következőket veszi figyelembe: Az ember szabadsága nemcsak libertas facti, mely csak az által, hogy az isteni irányszabály törvény alakjában hozzálép, jut bizo- nyos jogok birtokába a törvény által kiszabott terjedelem- ben; mert ez esetben a törvény megszűnnék lenni az, ami tulajdonképen, t. i. példányok az ethikai szabadság érvé- nyesítésóre, s természete s az Isten akarata ellenére az ethikai szabadság eszközlő okává válnék: hanem, ámbár első sorban libertas facti, mindazonáltal oly tényi szabadság, mely az Isten örök eszméjében forrásozik, az 0 örök akaratának kifolyása s az Isten által megalkotott erkölcsi rendnek jogokkal felruházott faktora, tehát mindjárt eredetében tényi és jogi szabadság, libertas facti et juris, mely, mint ilyen, jogbirtoklást gyakorol, possidet. A törvény, szintén Istentől származtatva jogát, hogy a szabadságnak korláté- kát jelöljön ki, minthogy természetét lényegileg a szabadság természete szabja ki s határozza meg, fogalmilag és terme- szetileg a szabadság után jön. Más szavakkal, a törvény 28 Hittudományi Folyóirat. 1808.
