Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Sankovics Ignác: Az apostoli atyák erkölcstana
397 legyén felebarátunk élete. Kárhoztatva ítéli el a magzat- el hajtást,1 Sürgeti a tisztaságot. Még azokat is kerülnünk kell, kik tisztátalan beszódűek.2 Fajtalanság, házasságtörés ne is említtessék.3 Mindenkinek kötelessége állapotának megfelelő- leg tisztán élni. Ezt érti sz. Barnabás, midőn átalánosság- ban mindenkit figyelmeztet: »Qantum potes, castus sis.«4 Római sz. Kelemen bővebben felsorolja az erkölcsi erények különböző nemeit. Okosak legyünk mindenek felett,; figyelmeztet, ne hanyat-homlok rohanjunk mások után, mert lelkünk könnyen kárát vallhatja.5 Felsorolja az imádság kellékeit: legyen az »alacri animo«, melylyel úgy az elme- nek összeszedettségét, mint szíves készségét jelenti; legyen »cum pia fiducia«, biztos meggyőződésben, hogy Isten imád- Ságunkat meghallgatja, ha üdvösségre hasznosnak látja j »ad omnipotentem Deum,« vagyis imádságunkat a Minden- hatóhoz kell intézni, ki mindenhatóságánál fogva segíthet is rajtunk. Legyünk is segítségéről szentül meggyőződve. »Gratias suas benigne et suaviter largitur Deus iis, qui ad ipsum simplici mente accedunt.« 6 Szerfölött dicséri az alázatosságot s annak jutalmát. »Christus eorum est, qui humiliter de se sentiunt.«7 Az alázatosság követendő példái Mózes és Dávid, — sőt az egész világ.8 Csak az esztelen lehet kevély, ki gőgjével az Istent sérti.9 Az alázatosság elhárítja az akadályokat az erények gyakorlásának útjáról.10 Mink van, ami miatt el- bizhatnók magunkat? Jámborok vagyunk? »Laus nostra in Deo sit et non ex nobis ipsis: odit enim Deus, qui se1 L. u. o. a L. u. o. cap. X. * L. u. o. cap. XIX. * L. ep. Barn. c. XIX. » L. I. Cor. cap. XIV. ״ L. u. o. c. XXIII. י U. o. c. XVI. * L. u. o. capp. XVIII-XX. * L. I. Cor. c. XVI. '״ U. o. c. II. • AZ APOSTOLI ATYÁK ERKÖLCSTANA.
