Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
366 DR. HORVÁTH ISTVÁN. lyek a XIV. és XV. században Nyugat-Európát áthatották, egy országban sem vertek oly mély gyökeret, mint Fran- ciaországban. Noha e szakadár irányzatok az időben a ki- rályoknál nem találtak feltétlen pártolásra, de annál inkább volt előnyükre a »parlamenteknek« függetlensége. Ezek azontúl már nem csupán magasabb fokú bíróságok gyanánt szerepeltek, hanem kiváltképen arra is éreztek hivatottságot, a Rómával szemben felvett ellenzékieskedést állítólagos egyházi szabadalmak és nemzeti érdekek felkarolása által tovább és tovább fejleszteni. E »parliamentek« már az ú. n. »präg- matica sanctio« hatályon kívül helyezése és az 1515-iki concordatum ellen is felemelték tiltakozó szavukat s ez irányban folyvást tovább haladtak, mennél jobban hódol- tak tagjaik, különösen a vezérszerepet játszó párisi parla- mentéi — a kálvinismus és utóbb a jansenismus alapelvei- nek. Ebből könnyen megérthető, miért nem fogadták el a tridenti zsinat fegyelmi határozatait sem, mint a melyek szerintük ellenkezésben vannak a gallikán egyház szabad- ságaival. Ez az új fogalom, mely lényege szerint épen ellenkezője annak, mit a szó jelez, Franciaországban már a XVI. században kezdett felmerülni. Mert valójában a gal- likán egyház úgynevezett szabadalmainak igazi magvát azok a határozott tételekbe öntött szakadár-eszmék képez- ték, melyekhez látszat kedvéért a franciaországi egyházi fegyelem néhány valódi vagy képzeleti sajátosságát csatol- ták. S ezen felül e rendszert oly mezbe öltöztették, hogy e szabadalmak révén Franciaország azt a különös szeren- csét élvezi, hogy, eltérőleg más országoktól, melyek Róma nyűgét és bitorló hatalmát kénytelenek elviselni, megóvta a régi szabadságot. E szabadalmak tehát tulaj donkép nem is kiváltságok, avagy csak oly értelemben nevezhetők azoknak, hogy így Franciaországban a hajdan általános szabadság különlegessé vált. Franciaország tehát tulaj donkép az egyházi szabadság hazája, a gallikanizmus által; itt van meg az igazi katho- likus egyház, a minőnek mindenütt lennie kellene, s ezért minden franciának a legbuzgóbban azon kell lennie, hogy
