Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
A PÁPAI 1URI8DICTI0 JOGI TERMÉSZETE. 365 nek nyílt vagy hallgatag beleegyezése hozzájuk nem já- rul. Nyilvánvaló, hogy e tételek következetes keresztül- vitele múlhatlanul Franciaországnak az egyháztól való el- szakadására vezetett volna, s különösen a 2-ik pontozat, melyet az episcopalistáktól vett kölcsön, és a 4-ik, mely Richer észjárására vall, mint oltványai e most nevezett tévtanoknak, a pápai [»rimatus joghatóságának nyílt meg- tagadását képezik. Ezért csak természetes, hogy VIII. Sán- dór pápa 1690-ben »Inter multiplices« kezdetű bullájában kifejezetten elvetette s mint téveseket kárhoztatta e tété- leket. Sőt e tételek még hazánkban is oly nagy visszhangra találtak a klérusnál, hogy Szelepcsényi György Magyaror- szág az idő szerinti hercegprímása egy 1682-ben kiadott körlevelében a legélesebben megtámadta azokat, azt mond- ván, hogy »hae propositiones auribus Christianis absurdae et plane detestabiles«. Végtére sikerült XII. Ince pápának XIV. Lajos királyt e tételek tarthatatlanságáról meggyőzni és őt ama rende- létének visszavonására reábirni, melyben kötelezővé tette volt a franciaországi püspökökre nézve, hogy ezen tévtanon tételekre megesküdjenek. A francia püspöki kar pedig az ép nevezett pápához intézett felterjesztésében a legmélyebb sajnálkozásának ad kifejezést az említett püspöki gyüleke- zeten történtek felett s az ott hozott határozatokat bűn- bánólag visszavonja, mondván: ». . . ad pedes Beatitudinis vestrae provoluti profitemur et declaramus, nos vehementer quidem et supra id, quod dici potest, ex corde dolere de rebus gestis in Comitiis praedictis, quae sanctitati vestrae eiusque praedecessoribus summopere displicuerunt. Ac pro- inde quidquid in istis Comitiis circa ecclesiasticam Pote- statem et Pontificiam auctoritatem decretum censeri potuit, pro non decreto habemus.« 1 Helyén lévőnek találom ide igtatni Phillips szavait, melyekkel a gallikanizmus okairól, fejlődési menetéről és történeti alapjáról nyilatkozik: A szakadár-törekvések, me1 L. Roskoványi »Rom. Pontifex« II. 243. o.
