Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
358 DB. HORVÁTH ISTVÁN. mint mondja — csak később járultak a primátus jogköréhez : a míveletlen kor és az álizidori dekrétumok kedvezése folytán, amelyek nem tartoznak a primátus lényegéhez, hanem ellenkezőleg visszaszolgáltatandók azoknak, akiktől elvonattak. Ezeket a jogosítványokat esetlegeseknek (acci- dentalia), átháramlottaknak (derivativa), járulékosaknak (accessoria), emberieknek (humana) mondja. S ezen megkü- lönböztetésnek mértókszabályát ő abból a körülményből meríti, vájjon e jogokat már az első 6—7 században tény- leg gyakorolta-e a pápa avagy sem? Nagyon közelfekvő azonban, hogy ezen osztályozás és a pápai iurisdictió ha- tárainak ez alapon való kitűzése helyesnek, jogosultnak és igazságosnak, az egyház érdekeire üdvösnek semmiképen sem ismerhető el! Mi is teljes készséggel elfogadjuk kiin- dulási pontnak Febronius ama tételét, hogy a »pápai jogok meghatározásában nem a tényleges állapotokból, hanem a jogszabályokból kell a zsinórmértéket átkölcsönöznünk«: »in determinandis iuribus non a factis, sed a iure norma sumenda est«. De ezt az alapelvet aztán következetesen s a logika törvényei szerint mindvégig alkalmazni is kíván- juk, amit Febronius nem cselekedett. Mert nem nehéz Febronius eszmemenetében felismerni azt a merész ugrást, melylyel saját eszmeköréből kiszökik, s hűtelen lesz az ép ismertetett alapelvéhez. Amíg ugyanis alapelv gyanánt hir- deti, hogy a pápai jogkör körülírásában nem a tényleges helyzet, hanem a jog az irányadó, addig az elv gyakorlati kivitelében, alkalmazásában épen az ellenkezőjét míveli: azt a tényleges állapotot veszi egyedül alapul a pápai jogok osztályozására, amely az egyház ifjú korában, az első 6—7 században észlelhető volt, csupán azokat tekintvén a pápa lényeges, eredeti, isteni jogainak, melyek élvezetében az már ezen ősi korban volt. Mi azonban reá olvassuk Febroniusra a saját megtagadott alapelvét, s ennek folyomá- nyaként azt valljuk, hogy sem az első hét század, sem bármely más kornak a tényleges állapota nem szolgáltat- hat mértékszabályt arra nézve: mi jogai vannak a pápának az egyház kormányzatában; hanem mérvadó a jog, az isteni