Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete

356

»R. HORVÁTH ISTVÁN.

zsinat nem is szórni a pápa általi összehívásra, s ha együtt van, általa a püspökök akarata ellenére fel nem oszlatható s fel nem függeszthető, ő a zsinati határozatokat hatályuktól meg nem foszthatja, hanem fordítva, minden pápai hatá- rozat a zsinat elé terjeszthető felülbírálatra. Mert — úgy- mond — a zsinat, ha a pápa nincs is azon jelen, nem fejetlen, acephalus, mivel a primátus az egyházba», de nem e felett foglal helyet. A püspökök, az ő nézete szerint, iurisdictiójukat közvetlenül Krisztustól nyerik, egyház- megyéjük határain belül teljhatalmat gyakorolnak, határé- zataik soha sem szorulnak pápai felülbírálatra, mert a pápa nem is képez felebbezési fórumot, ő mitsem rezerválhat magának s a püspök beleegyezése nélkül ennek egyház- megyéjében semmiféle intézkedést nem tehet, szerzeteseket és egyházi helyeket a püspöki hatóság alól ki nem vehet, nem eximálhat. Amint a felsoroltakból is észlelhető, csupa oly elvek és tanok, melyek tökéletesen, minden ízében episcopalis észjárásra vallanak. Febronius ez által — nyíltan bevallott szándéka szerint -— ad reuniendos dissidentes in religione Christianos — a protestánsok és katholikusok közti uniót akarta előmozdítani, de elég jellemzően a katholikus elvek feláldozásával; másfelől pedig engedményeket akart nyújtani az állami érdekeknek és a fejedelmeknek, kik szerinte a pápával szemben őrei és bírálói a kánonoknak, saját tekintélyük alapján is hívhatnak össze egyetemes zsi- natokat, igénybe vehetik az egyházzal szemben a placetum, és az apellatio tamquam ab abusu jogait stb. Febronius az ő rendszerének megalapításánál, illetve a pápai primatus béltartalmának kifejtésében a pápai jogosítványok törté- neti evolúciójából indul ki és ezen a réven azt iparkodik kimutatni, hogy a pápák idővel, — mint mondja — neve- zetesen az álizidori dekrétumok óta. nem az Úr, hanem a világ szellemétől áthatva, becsempészték az egyház ősi, arisztokratikus alapjellegébe a monarchismus elveit és ebből kifolyólag oly jogokat is kezdtek gyakorlatba venni, ame- lyek őket elvileg és jog szerint meg nem illetik. Ez okból — úgymond — vissza kell térni az egyház őseredeti alkot-