Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
A PÁPAI iürisdictio jogi termeszeik. 353 dictionis quaestio est inter Tridentinos patres, an episcopi illam accipiant immediate a Christo, aut potius a Summo Pontifice? Licet autem eorum opinio, qui etiam hanc po- testatem immediate a Christo oriri propugnant, validis fui- eiatur argumentis, nihilominus tamen et rationi et aucto- ritati conformior videtur sententia opposita. Ratio si- quidem ■monarchies regiminis, quod Christus in sua eccle- sia proposuit, ׳videtur, exposcere, ut totius ecclesiae iuris- dictionis fons et origo resideat in eiusdem ecclesiae, capite qüi est Rom. Pontifex atque ab eo profluat in cetera membra.« Turrecremata, Fragosi, Schmier, Bouix, Phillips és még hosszú sora az egyházjogíróknak ugyané felfogást osztja. Hivatalosan azonban — mint említem — a kérdés eldöntést nem nyert és így a két ellentétes nézet irodalmi s tudományos vitatása hitelvi akadályokba nem ütközik. Tekintve azonban, hogy a püspökök a pápa irányában, — ki á teljes, legfőbb és közvetlen joghatósági hatalmat gya- korolja az egész földkerekségen elterjedt egyházban, — hierarchiai alárendeltséggel és valódi engedelmességgel visel- tetni tartoznak; annak a tételnek, hogy a püspökök nem a pápa közvetítésével, hanem egyenest és közvetlenül Krisztustól nyerik joghatóságukat, — még ha dogmatice megállapíttatnók is, csak elvi jelentősége lehetne. Az egy- házkormányzat terén létező állapotokon azonban semmi változást előidézni, gyakorlati értékű következményeket maga után vonni nem tudna: mert az esetben is csak úgy tartoznának engedelmeskedni a pápa legfőbb parancsainak és rendelkezéseinek — az egyházmegyei kormányzat kere- tén belül is — mint jelenleg. 7. A Febronianismus. A pápai primátus és joghatóság ellen irányzott tóv- tanok és rendszerek sorában nagy nevezetességre vagy helyesebben szólva hirhedtsógre tett szert az az elmélet, melyet Hontheim Miklós, trieri felszentelt püspök, Justinus Febronius álnév alá rejtőzve »De statu ecclesiae et legiHittudományi Folyóirat. 1898. 23
