Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Adalék a josefinistikus papi nevelés történetéhez Magyarországon
II. HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. ADALÉK A JOSEFINISTIKUS PAPI NEYELES TÖRTÉNETÉHEZ MAGYARORSZÁGON. z egyházi pályára lépett Hohenlohe hercegek között nem egy akadt, aki érdekes alakja lett az egyházi történelemnek. Nem régen halt meg Hohenlohe bibornok, a volt főudvarmesternek öcscse, akit Bismarck herceg a porosz kultúrharcot megelőzőleg szentszéki követ* nek akart kineveztetni, de szándéka IX. Pius pápa ellen- állásán hajótörést szenvedett. Azért azonban a bibornoknak befolyása Rómában nem csökkent, sőt nem csekély érdeme volt abban, hogy az a kultúrharc —■ annyira, a mennyire — megszűnt. Volt olyan Hohenlohe herceg is, kinek személye köze- lebbről érdekli a magyar egyháztörténetet. Hohenlohe Sán- dór herceg, aki osztrák születésű volt, még nem érte el harmincadik életévét, amikor e század huszas éveiben nagy- váradi kanonok, később nagyprépost lett s a 48-as évek zavaraiban székhelyéről menekülvén, a külföldön halt meg; lehet, hogy magyar' származású anyja összeköttetéseinek, lehet, hogy I. Ferenc jóakaratának köszönhetjük, hogy kül- földi létére hazánkban kapott dúsabb egyházi jövedelmet.
