Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dostál Károly: A héber lyra Krisztus előtt
A HÉBER LYRA KRISZTUS ELŐTT. 257 kedves s vonzó érzelmek jelennek meg s mélyen érző alany- ról tesznek bizonyságot, mégis ő inkább didaktikus költő volt —- mint a tőle felmaradt művekből láthatjuk. Lehetetlen azonban itt említés nélkül hagyni remek könyvét: az »Énekek éneké«-t, melyben érző szivét egészen kitárja s remekebbnél remekebb lyrai kifejezésekkel, for du- latokkal, képekkel és hasonlatokkal ragyogtatja tollát. Igaz, minden sora, minden szava, ■az egyház csalatkozhatatlan tanítása szerint misztikus, allegorikus értelemben veendő; de ez korántsem von le semmit sem szépségéből. * A felsoroltak a héber lyra aranykorának főbb kép- viselői. Csak ezeknek maradtak fel irataik a késő utókorra. De minden kétségen kívül áll az is, hogy nemcsak ezek- nek, de még sok másoknak ajkán is megcsendült a korban az isteni dal. Csakhogy írásban nem örököltük műveiket s így szellemük minden terméke az idő mérhetetlen tengerébe veszett nyomtalanul. E kor, melyet méltán mondunk a héber lyra arany- korának, mert felülmúlja valamennyit, nemcsak a termelés mennyiségével, de minőségével is, körülbelül 1055—975-ig tartott, tehát Dávid uralomra jutásától — Salamon haláláig. 4. A }héber lyra további sorsa. A héber lyra, mint láttuk, Dávid és Salamon alatt elérte virágzásának tetőpontját. Mind a két fejedöleüi költői lélekkel megáldott hatalmas férfiú vala, ki országának nem- csak tekintélyt tudott szerezni a külföldi népek előtt, de feltétlen tiszteletet is; otthon pedig a béke áldásos tartama alatt a szép, jó s nemes eszméjétől lelkesülve, szivesörömest megragadott minden eszközt amaz eszmék és eszmények kifejezésére. Hogy mily nagy szüksége volt a héber lyra fejlődé- sének a békére, a fejedelmek jóindulatára, eléggé bizonyítja e két király élete, uralkodása; de még jobban a bekövet- kezett zavaros idő. Hittudományi Folyóirat. 1898. 17
