Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Rézbányay József: A lelkipásztor személye

226

DR. RÉZBÁNYAY JÓZSEF.

Isten dicsőségét. Miből látható, hogy e két erény kölcsö- nősen egymásra van utalva : minél alázatosabb valaki, annál nagyratörőbb és annál inkább bízik az Istenben, akinek segítségére támaszkodva, a legnehezebb és legmerészebb dől- gokra is vállalkozik. Mert mi sem áll távolabb az alázatos- ságtól, mint a kislelkűség. De viszont, hacsak a nemes nagyra- töréssel az alázatosság nem párosul, kevélységgé és elbizako- dottsággá fog fajulni! — Lehmkuhl. Theol. M. ed V. nr. 730.

3. A ])api állás magas méltósága, viszonya a néphez, a tisztelet, mely minden oldalról körülveszi, a sokszor vajmi olcsó dicséret és dicsó'ség nem egyszer teszik próbára a papot és ejtik kisértetbe a legjobbat is, hogy benne a hiúságot és becsvágyat felébreszszék, — de a pap soha se feledkezzék meg arról, kinek követője, mint pap és hogy Krisztus Urunk azt mondotta magáról: »Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű.« Mát. 11, 29. — és hogy az Apostol azt írja: »Az alázatosaknak adja Isten kegyel- mét.« Jak. 4, 6. »Aki magát megalázza, annak imája áthatol az égen ... a kevélység ellenben Isten és ember előtt gyűlő- letes.« Préd. 85, 21, 10. 7. — Azért pap soha se bízza el magát méltóságában, mert »Nem ti választottatok engem — úgymond az Ür — hanem én választottalak titeket.« Ján. 15, 16. Ke kérkedjék tehetségével: »Mid van — mond az apostol — a mit nem úgy kaptál? de ha úgy kaptad, mit kérkedel vele, mintha nem úgy kaptad volna?« Kor. I. 4, 7. S ha fáradozásait és törekvéseit siker koronázza, ha nem eredménytelenül munkálkodik a hívek lelki üdvén, ha sokat megtérített, azért soha se tekintse magát egyébnek, mint puszta eszköznek az Úr kezében, jusson eszébe, amit az Ür mondott: »Ha mindent megtettetek is, ami meg volt pa- rancsolva, mondjátok: Haszontalan szolgák vagyunk, csak ami kötelességünk volt, azt tettük.« Luk. 17, 10. — Mi sem ellenkezik annyira Krisztus szellemével, mi sem lehet oly szégyene és átka a papnak, mi sem oly ellensége sikeres működésének, mint a hiúság és a kevélység. Ily hiú és nagyravágyó papokról, akik mindenkor és mindenben csak magokat és a magok dicsőségét keresik, állnak a próféta