Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 167 vagyok. E kettő bizonyos. — Ámde megváltozik a dolgok állása, ha én az illetőnél szolgálok. Azért máskép alakúi a cselekedetemről való Ítélet is. Tény, hogy ha a lopást meg nem akadályoztam, mit könnyen megtehettem volna, köte- lessógemet nem tettem s még súlyosabban vétkeztem. De meg volna sértve a szorosán vett igazságosság, mi kártérí- téssel jár, ha oly dolgok eltüntetését meg nem akadályoz- tam, melyeket uram különösen rám bízott. De eltekintve e körülménytől, kérdés, vájjon így is sértettem az igazságos- ságot? Kérdés, vájjon a szolga így is köteles a kárt urá- nak megtéríteni ? Erre nézve eltérők lehetnek a vélemé- nyék. De mindakettő, úgy az állító, mint a tagadó bírhat valószínűséggel (probabilis). A probabilista azt fogja mon- dani: ha azt, hogy a szolga kártérítésre kötelezve nincsen, nyomós, fontos okok támogatják, anélkül, hogy kutatnám, vájjon az ellene szóló nézet bir-e nagyobb valószínűséggel s ha bir is —1 csak ne emelkedjék az erkölcsi bizonyosság magaslatáig — a szolgát a kártérítéstől felmenti.1 Az aequi- probabilista így ítél (mint a jegyzet mondja): ha mellette és ellene (egyenlően vagy majdnem egyenlően) nyomós okok harcolnak, akkor a szolgának szabadjában áll nem kötelezőnek tekinteni a kártérítés kérdéses parancsát. Azonban mindkettő, úgy a probabilista, mint az aequipro- babilista (s ez inkább, mint amaz) felhatalmazza az urat, hogy kártérítést követelhet a szolgától, ha más tekintetek útban nem állanak s egyébként ki nem egyeznek. A proba1 A »Katholik« cikkezője ezt adja a probabilista szájába : »Ha mellette és ellene nyomós okok szálának, akkor szabad a szolgának az utólagos kártérítés törvényét nem létezőnek tekinteni, nem tartozik azt magára nézve kötelezőnek tartani.« Ez így nem tiszta probabi- lismus; inkább az aequiprobabilismus Ítéletének látszik lenni; mert így, amint az ítélet szól, az ellene és mellette szóló nyomós okok egyenlő vagy majdnem egyenlő valószínűség jellegével bírnak. Ez pedig aequiprobabilismus. A cikkező ellenben tisztán probabilista. Külön- ben az gyengéje némely probabilistáknak. hogy mindenáron igyekeznek az aequiprobabilismust a probabilismusra visszavezetni; innen szó- lásmódjaik határozatlansága. Pedig, hiába, van a kettő között különbség.
