Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
tek a szabadság javára s mentették föl az embert a cselek- vési kötelezettség alól, ahol nem merőn kötelezettségről volt szó, tehát nem a törvény és szabadság öiszonyáról, hanem ellenkezőleg a cél és eszköz viszonyának kérdéséről, mely a mondottak szerint a tutiorismns mezejébe vág. S nagyon természetes; ott, hol biztosan kötelező cél nincsen, hol kétségbevonhatatlan nyilt parancs nem létezik, lehetetlen a szabadságnak a netáni törvény elől egyszerűen kitérnie; míg ellenkezőleg egy biztosan kötelező céllal, két- sógbevonhatatlan nyilt parancscsal szemben az ethikai sza- badság joga a legszűkebbre szorul, úgy hogy a legszorosabb kötelességünk nem azt nézni, mi a szabadság jogigénye, hanem mit követel a cél, mit a bizonyos parancs. Ez az oka, hogy mig itt nem lép előtérbe a törvény .és szabad- ság közötti viszony: ott a szabadság Isten akaratához, mint az erkölcsi cselekedet tárgyi irányszabályához való viszonyában úgy követeli jogát, amint Isten akarata, mely törvény alakjában nyilatkozik meg, a szabadságot kötöttnek, lekötelezettnek a karja. Ebből kifolyólag aztán az erkölcsi rend- szerek között a legfőbb diskussio tárgya, mily viszonyban van a törvény a szabadsághoz, gyakorlatilag kőtelez-e a kétséges törvény, meddig terjed a kötelezettség alól való szabad lét, mi a határ, hol a szemben álló alapokok miatt a törvény tényleg kétséges ? Ez pedig azért, mert a probábi- lis rendszerek csak a »de solo licito vel illicito kétes ese- teiben érvényesülhetnek, míg azon túl idegen területen vannak /S valamennyinek lótjoga megszűnik, hacsak esetleg, mint a probabiliorizmus, a tutiorisztikus elvvel össze nem esnek s mintegy más jelleget nyernek. Ezek után tegyünk egy lépést előre. S jóllehet már jeleztük átalánosságban, mi a különböző erkölcsi rendsze- rek álláspontja e kérdésre való felelet tekintetében: »Sza- bad-e kétes esetekben egy jól megokolt véleményre támasz- kodnunk, mely a szóban forgó cselekedet megengedettsége mellett szól, úgy hogy szerinte nyugodt lelkiismerettel cse- lekedhetünk ?« — mindazonáltal jónak látjuk jobban kidom- borítani a különböző állásfoglalást. A rigoristikus nézeteAZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 165
