Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 163 hogy ilyen esetekben a szabadság és törvény állanak egy- mással szemben, szabadság és kötelesség az, mely jogát köve- teli. A törvény mondja: kell cselekedni; a szabadság azt mondja: szabad nem cselekedni. A törvény azzal fényé- get: vétkezel, ka nem cselekszel vagy cselekszel; a sza- badság biztat: nem követsz el bűnt, mert szabad cse- lekedned vagy nem cselekedned. Természetesen, mint látni fogjuk s mint előre is látható, a szabadság és a törvény sohasem állhatnak valósággal egymással szemben, illetve, hogy magunkat szabatosabban kifejezzük, törvény és sza- badság sohasem jöhet egymással összeütközésbe. Mert mind- kettőnek joga Istenben birja alakját s csak a két jogkör, mint az a gyakorlati életben megeshetik, határai át nem látásának hiánya miatt az ember gondolja, hogy a két erkölcsi elem között összeütközés van. Kétes esetekben tehát az összeütközés látszata van meg, melyet eloszlatni, a gya- korlati esetekben a törvény és szabadság jogi határait meg- állapítani, egyiket elutasítani, a másikat érvényesíteni az erkölcsi rendszerek vannak hivatva — persze különböző eredménynyel, egyik jobban, mint a másik, a törvény és szabadság javára vagy hátrányára. Nem lehet mondani, hogy hisz a tutiorismus rend- szerében is a cselekedet megengedhetöségéröl van szó, utram actio licita sit. an illicita. Ezt megengedjük. Ámde a tutio- rismus elve szerint megítélendő cselekedetnél, mint már mondtuk, nemcsak az jön tekintetbe, hogy a cselekedet egyszerűen az erkölcsi törvény uralma alatt áll s azon kér- dést tételezi föl, vájjon tilos-e, vagy sem; hanem az olyan cselekedetet egy másik szempont is csatolja az erkölcsi tör- vényhez s e szempontot azon körülmény teszi, hogy e cse- lekedet természete szerint eszköz jellegével bir oly cél elére- séhez, melyre való kötelezettségünk kétségtelen. Más az, ellenkezőleg oly cél eléréséről, mely maga is kétséges; oly célról, melynek szükségképeni vagy nem szükségképeni volta annak meg- oldásától függ, vájjon szükségképeni-e a feltevésileg kétséges parancs. Ha igen, megvan a biztos cél, fennáll a tutiorista el; ha nem, úgy veszti joghatályát a biztonság elvének alkalmazása. 11*
