Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban
A KERESZTÉNY HÁZASSÁGI JOG ALAPJA A KÓMÁI JOGBAN. 77 ziességi fogadalmat is értették. A kér. jog kiterjesztette■ mint tiltó akadályt »valamely szerzetes rendben letett egy- szerű fogadalomra« is. Róma nem mentett fel e fogadalom alól csápán rendkívüli esetben, a kér. jog tanítása szerint csakis a pápa dispensálhat. A borhiány. Teljesen hasonló institutio a római jogban leírtakhoz. Csakhogy Rómának megvoltak erre való tekin- tettel is speciális törvényei, melyeket a kér. jog nem vett át. így a római nőtől megkívánták, hogy 20 éves korában szült legyen, a fiúnak 26 éves korában nemzenie kellett már. Azt, amit Róma tartott az öregséget illetőleg, a kér. jog szintén mellőzte. Viszont Róma az őrülteket, cetineket s más hasonló betegségeket nem zár ki teljesen a házasság- ból. mert hiszen a morbus sonticus jogügyletet lehetetlenig ugyan, de special esetei közt a házasságra vonatkozó intéz- kedés hiányzott. Impotentia. A római jogban ezen akadály sokkal bő- vebben van körülírva, mint a kér. jogban és ez érthető. Róma a házasság elsődleges okának nézte »a liberorum procreatiot, a kér. jog ezt csak másod-oknak tekinti.« Az ős Róma ennélfogva az impotentiát minden körülmény közt bontó akadálynak vette, a kér. Róma csak az impotentia antecedens esetében bontja fel a házasságot; superveniens- nél csak úgy, ha az merőben gyógyíthatlan. A kér. jogban is a köztudomású impotentia bontó akadály, pl. az eunuchok- nál. Azonban a sterilitást sem az ó, sem az új Róma nem veszi házassági akadálynak. Error. Erre nézve a római jogban egyedül álló esetet nem kapunk, lehet, hogy ennek a casuisticus rendszer is volt az oka. A kér. jog is csak két esetben veszi bontó■ akadálynak; ha az error in personam redundat és ha annak tulajdonságai a személyre visszahatnak. Más esetben a kér. jog sem veszi akadálynak. Erőszak ős felőlem. Ezen házassági akadályt a római jog a consensus hiányának tekinti s igen természetesen. A pater familias rendkívüli hatalma annyira képes volt, főleg a jog őskorában, a szabad beleegyezést gátolni, hogy az abból
