Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Huber Lipót: A zsidók iskolái, tanítói és tudósai Jézus és a talmúd korában
A ZSIDÓK ISKOLÁI A TALMÚDBAN. 581 adott s rendesen a város írnoka is volt s nagy tekintélyben állt a nép előtt.1 Hogy valaki tanítói állást nyerhessen, ahoz a meg- felelő ismeretbeli és erkölcsi kvalifikáción kívül még egye- beket is kívántak. így pl. megkövetelték az illetőtől, hogy ne legyen indulatos, heves természetű ember,1 2 3 ne legyen nőtelen s ne éljen elváltán feleségétől8 stb. Nők nem lehettek tanítók.4 már csak azért sem. mert iskolába sem jártak, ezek ugyanis csak a fiúk számára voltak. A nőknek iskoláztatását nemcsak fölöslegesnek, hanem veszedelmesnek is tartották; mert az ismeretek, a tudományok a nőt, — kinek egyedüli hivatását a gyermekek nevelésében és a háztartás teendőinek végzésében látták,5 * — a talmúdkori zsidók felfogása szerint csak elrontják, dévajságra, paj- kosságra vezetik.® A nők egész tudománya tehát abból állt, amit otthon a családban szereztek. A tudós nők. milyen pl. rabbi Meír felesége volt,7 a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak, s ez is tudományát nem az iskolákban sajátí- tóttá el. A Biblia és Misna elemi tanításának lényege és mód- szere a megfelelő szövegrész szavonkint, illetőleg monda- tonkint való többszörös ismétlése (הנעי) által történő hangos beemlézésben állt, ami az emlékezőtehetség istápolása végett bizonyos dallamszerű kíséret mellett történt,8 mely ének- szerű tanítási metódus a. Talmúd tanulásánál a mai napig föntartotta magát a zsidóknál. Az egész népoktatás tehát, miként láttuk, a vallás 1 Az elemi iskolák tanítóinak egyék elnevezései : ,'רקמ יקנוי תוקונית ־דמלמ י־קמ, •קד־ד היו־ק és ןב־. : Pirké abót II, 5. 3 Kíddusin 82 a. * U. ott. 5 Jebamót 63 a. * Szotá III, 4. (20 a''. י Erubin 54 a s 111. י Megüla 32 a לב ארוקה אלב המיענ הנושו אלב הרימז aki olvassa — a Bibliát — melódia nélkül, és tanulja — Misnát — ének nél- kiil ....
