Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Székely István: Jézus és Mária ifjúsága
JÉZUS ÉS VARIA IFJÚSÁGA. 553 A jelentkezők közt volt József nevű öreg férfi. (Altalá- ban az apokrif iratok sz. Józsefet öreg embernek mond- ják. Sz. Epiphanius is nyolczvan éves özvegy embernek mondja Józsefet, kinek előbbi házasságából hat gyermeke volt. Más régi irók szerint Józsefnek négy fia és két leá- nya volt: Jakab, Simon, Judás és Joses vagy József, to- vábbá Eszter és Thamar vagy Mártha. József első felesége volt Escha vagy Salome, Anchaeusnak — vagy Augaeusnak — Zakhariás pap fivérének leánya. Sophronius szerint Jó- zsefnek még egy harmadik leánya is volt: Salome, Zebedeus felesége. Sőt némelyek még egy Mária nevű leányról is beszél- nek.1 A protoevangelium és Jézus gyermekségének evange- liurna szerint József ács volt. Ugyanerről tanúskodik már sz. Jusztin s a korán. Sz. ílilár Józsefet vasművesnek tartja.) József a maga gályát nem tette az oltárra s igy az oltárra helyezett gályák közül egyik sem virágzott ki. A főpap újra tanácsot kért Istentől, és azon választ nyerte, hogy épen az Istentől kiszemelt jegyes galya nem volt az oltáron. Ekkor már József kénytelen volt az elrejtett ga- lyat előhozni, melyre azonnal rászállott a Szentlélek galamb képében. Ezután megtartották az eljegyzést; mire József Bethlehembe ment a háztartást berendezni, Mária pedig hét más egykorú szűzzel hazatért szülői házába Gralileába. (A protoev. szerint József gályából repült ki a galamb mely 1 V. ö. Fabricius i. h. 32. és 104. - A kánoni evangéliumok sz. József öregségéről nem tudnak semmit, sőt inkább azt sejtetik, hogy József férfikora delén állott. Az egyház hagyománya (pld. sz. Jeromos) a mellett szól, hogy József bár fiatal volt, de mégis jegye- séhez méltóan szüzeségben élt, tehát sem özvegy sem apa nem volt. József öregségének hangsúlyozása arra mutat, hogy ezen apokrif evangéliumok a Mária örök szüzeségét tagadó zsidó rabbik és Cél- sus ellen intézett vitairatok. Amit az apokrif iratok József első házasságáról mondanak, az sz. Jeromos szerint deliramentum apó- criphorum. Az apokrif evangéliumok egyik törekvése épen az, hogy az evangéliumi személyeket egymással mindenképpen atyafiságba hozzák. József mesterségéről a kánoni evangéliumok csak azt mond- .Iák, hogy ríy.ron• faber volt; de hogy faiparos vagy vasmüves-e, azt nem közlik. Az ácsságot nem kell szoros értelemben venni ; min- denféle faipart lehet alatta érteni.
