Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Székely István: Jézus és Mária ifjúsága

548

DK. SZÉKELY ISTVÁN.

szemlátomást szentírási események vagy elbeszélések min- tájára van összetákolva. Előadásuk sokszor ellenkezésbe jön a hiteles történelmi, rógiségtani és földrajzi adatokkal; látszik, hogy a szerzők úgy az evangéliumi kortörténetben és a zsidó nép életviszonyaiban, mint Palesztina földrajzá- ban járatlanok voltak. Innen a sok anakronizmus. Még Nagy Heródest és Antipast is összetévesztik, pl. a História• Josephi. A zsidó papokat Mária gyermekkorában úgy beszél- tetik, mint akik már tudják, hogy Mária a Megváltó anyja. A Szentírást meglehetősen ismerik, de már a héber nyelvhez nem értenek. Előadásukon meglátszik, hogy oly korban éltek, mikor már a keresztény eszmék mély gyöke- rét vertek. A Jézus gyermekségének evangéliuma (kivált annak második, vagyis palesztinai része) annyira félreismeri Krisztus szellemét, hogy a gyermek Jézussal igazságtalan- ságoliat műveltet, valóságos tréfát űzet a csodatevő hata- lomból, sőt ezt nem egyszer mások megrontására használ- tatja vele. Valóban, csak akkor látjuk igazán az evange- liumi elbeszélés isteni fenségét׳, ha az apokrif iratok idét- lenségeivel összehasonlitjuk.

Az őskeresztény írók közül Jézus gyermekségére vonat- kozólag számos hagyományos adatot fentartottak: sz. Jusz- tin vértanú, sz. Irenaeus, Tertullián, Alex. Kelemen, Őri- genes, sz. Cyprián, Eusebius, sz. Epiphanius. Ar. sz. János, sz. Jeromos, sz. Ambrus és sz. Ágoston.

III. Mária gyermeksége és eljegyzése Mária születésének evangéliumában és Jakab proto- evangéliumában.

Szűz Mária eredetét és gyermekéveit leírja Mária szü- letósének evangéliuma és Jakab protoevangeliuma.

Mária születésének evangéliuma szerint a Boldogságos Szűz Mária született Dávid családjából Názáretben és kicsi korától fogva a jeruzsálemi templomban növekedett. Atyja volt Joachim, anyja pedig Anna. (így a protoevangelium is.) Anna Bethlehemből származott. Joachim és Anna igen isten