Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Kis-Erős Ferenc: A holtkézi törvény, különös tekintettel Magyarországra
A HOLTKÉZI TÖRVÉNY. 477 házat ugyanazon szerzési szabadság illeti meg mint a protes- tánsokat. 4. A telekkönyvi hatóságok akadálytalanul kebeleznek be egyházak részére ingatlanokra irányuló tulajdonjogot s ezzel hallgatagon elismerik a holtkézi törvények megszü- nését. 5. A legfőbb itélöszék is hasonló felfogást tanúsított 1869. szept. 3-án 1506. sz. alatt hozott határozatával: »Az egyházak és szerzetesek ingatlanra vonatkozó szerzési képessége bírói határozatilag megállapittatik. A szerzési ok- mány — adásvevési szerződés — a bekebelezésre telek- könyvileg rendelt kellékekkel ellátva lévén, a tulajdonjog bekebelezése meg nem tagadtathatik. Ezen telekkönyvi jog- intézmény ellenében az ősi lex amortisationis szabálya ez líton jogi vizsgálat és megítélés kiindulási pontjául nem szolgálhat.» 6. De hogy mellőzzünk sok más, p. o. a kőszegi és vámosmikolai esetekre vonatkozó kúriai döntvényt,1 hivat- kozunk a kir. kúriának, mint legfelsőbb bíróságnak 1896. febr. 1-én hozott 63. teljesülési döntvényére: »Az egyhá- zaknak, egyházi testületeknek s egyházi személyeknek ingatlan vagyon szerzését tiltó, úgynevezett holtkézröl szóló törvények, nevezetesen az 1498: LV. és LXV.. az 1647: XVII. és az 1710: XVI. !:-cikkek és különösen az ország erdélyi részeire vonatkozóan az Apr. Const. I. rész I. elmének 10. és I. rész VI. címének I. cikke a változott viszonyoknál fogva elavulván, nincsenek hatályban. Indokok: Az 1647. évi XVII. t.-c. jóvá- hagyta I. Lajosnak 1351. évben II. András törvényének megerősítése alkalmával hozott törvényét, mely szerint világi birtokoknak egyháziak részére elidegenítése megtiltatott és ezzel kapcsolatosan megújíttatott. az 1498. évi LV. t.-c.. miből nyilvánvaló, hogy a holtkézről szóló tiltó törvények ere- dete I. Lajos 1351. évi, II. András 1222. évi arany bulláját megerősítő záradékának, az ősiségi intézménynek alapját képező 11. §-ára vezetendő vissza. 1 Jogtudományi Közlöny, 1872. 118. s köv. 1.
