Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Kis-Erős Ferenc: A holtkézi törvény, különös tekintettel Magyarországra
478 DK. K1S-ER0S FERENC. A holtkézi törvényeknek az ősiségi intózménynyel közös forrásból eredete, e törvényeknek s intézménynek szoros összefüggésére mutat, annálfogva nem szenved két- séget, hogy az említett törvények az ősiségi intézménynek védelmére és megerősítésére szolgáltak. De hogy a holtkézről alkotott törvényeknek főcélja az ősiségi intézménynek s a korona háramlási jogának védelme volt, bizonyítja az 1442. évi XXXIII. t.-c. is, melylyel a királyi és szabad városoknak nemesi birtokok szerzése, az ország szent koronája sérelmére levőnek nyilváníttatik azért, mert a községnek adományozott birtokok, örököseik soha ki nem halván, sohasem háromolhatnak a kir. ügyészre (fiskusra), valamint az ország erdélyi részére vonatkozóan az Apr. Const. I. rósz I. címének 10. és I. rósz YI. címének 2. cikke is, melyekben ingatlan javaknak az egyház vagy egyházi rendhez tartozók számára szerzése, egyenesen mint a királyi jognak, vagy valamely törvényes örökösnek sérelmére levő tiltatik. Régebbi joggyakorlatunk is a holtkézről szóló törve- nyék főcéljául az ősiség és a hirályi jog (ius regium) meg- óvását tekintette. így pl. a 481. sz. döntvényben (de causis ad invalidationem fassionum ex praeiudicio 48.) annak okául, hogy világi jószágok holtkezekbe ne jussanak, az monda- tott ki, hogy ilyen jószágok a kir. ügyész (fiskus) örökösö- dósé alól örökké el ne vonassanak. Ezekből következik, hogy az ősiség s a koronát régibb törvényeink szerint illetett háramlási jog eltörlésével meg- szűntek azok a tényleges viszonyok, melyeknek védelme a lioltkózi törvények alkotásainak főindoka volt, ami egyszer- smind e törvényeknek hatálytalanná váltat is maga után vonja. Igaz ugyan, hogy a holtkézi törvények a kir. kincstár s a vér- és jogközösségben levő családtagoknak várományi igényein s az ezekkel kapcsolatos állami érdekeken fölül, annak a célnak is szolgáltak, hogy az egyházi és világi rend közt a vagyoni egyensúly biztosíttassák; e legislativ politikai indok azonban az 1848. évi törvények által terem
