Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Demkó György: A gyermekek vallása

DK. DF.MKÓ GYÖRGY.

szülő részére nincs fölmentés, mert a természeti jog szer- zője Isten. A katholikus egyház, mint a természeti törvény hivatott őre és magyarázója, csak szorgalmazza azt, amit tulajdonképen Isten kiván a katholikus szülőtől. Ez az oka, hogy az egyház katholikus szülő gyermekeinek más vallás- ban való neveltetésébe bele nem egyezhet, sem a katholikus szülőt e kötelezettségétől föl nem mentheti; mert a terme- szeti jog törvényei megannyi isteni törvények, melyekben emberi hatalom, legyen az bár egyház, fölmentóst nem adhat.

De vegyük a dolgot gyakorlatilag és alkalmazzuk az itt kifejtett jogelvet az életre, szem előtt tartva különösen hazánkat, ahol a katholikus liivők a legújabb egyházpoli- tikai törvények1 életbeléptetése után1 2 nemcsak — mint addig — nem katholikus keresztényekkel léphetnek házas- ságra, hanem a legújabban »bevett« izraelita vallásúakkal •és »felekezetnélküliekkel« is.

Ezen a katholikus egyház előtt érvényes vagy érvény- télén, — de az állam előtt érvényes házasságokból szár- mázott gyermekek vallását az állam külön törvényben3 szabályozza, melynek alapeszméje, hogy a vegyes vallást! szülők házasságuk előtt megegyezhetnek mindkét nemű gyér- mekeiknek az apa vagy az anya vallásában váló neveltetésére nézve, illetőleg, ha a szülőknek nincs vallásuk, közös meg- egyezéssel állapíthatják meg, hogy mely »bevett« avagy »törvényesen elismert•« vallásban fogják nevelni mindkét nemű gyermekeiket. Ily megegyezés hiányában pedig, a gyermekek nemök szerint követik szüleik vallását, illetőleg.

1 A kötelező polgári házasságról 189t: XXXI. t.-c.; a gyér- mekek vallásáról 1894: XXXII. t.-c.; az állami anyakönyvekröl 1894: XXXIII. t.-c.; az izraelita vallás recepciójáról 1895: XLII. t.-c. és a vallás szabad gyakorlatáról 1895 : XLIII. t.-c.

2 Az első három életbe lépett 1895. év október hó 1-én; az utóbbi kettő szentesítés és kihirdetésök után, vagyis 1895. október hó 18. — és ugyanazon év november hó 26-a után.

3 A vegyes vallásúakra (beleértve a »bevett« izraelita vallást is) nézve az 1894. évi XXXII t.-c. 1—10. §§-ban, a felekezetnélkü- liekre nézve pedig az 1895. évi XLIII. t.-c. 26—30. §g-ban.

336