Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Kováts Sándor: A Szentírás Tárkányi-féle szövegéről
230 KOVÁTS SÁNDOR nál e hasznos állat, magának Nehemiásnak háztartásában is szerepel. 5,18. םייופצ aves. Geflügel, csirke; sőt hasonlatokat kölcsönöznek róla, így IV. Esdr. 1, 30. Máté. 23, 37__Job. 38,36. említtetik a יוכש szekvi = Hahn, kakas (Delitzsch és- a rabbik szerint mivel) etymologice = speculator, [amit azonban mások tagadnak, épen mert a kakas is összefügg: bizonyos astrologiai babonákkal] L. Buxtorff. Lexic. s. v. »quis dedit menti intelligentiam sed Vulgatus Latinus inter- pres: Quis dedit gallo intelligentiam ? quae interpretatio ex priscis Hebraeis petita est ap. quos legitur: R. Simeon, filius Lakis dixit: Cum peregrinarer in Africa, audivi quod הלכ kálid = sponsam appellarent :נ יכ Nympham, et גניח1ל tárngol = gallum gallinaceum יטש székvi. Unde hoc? inde, quod ap. Job. dicitur: Quis indidit praecordiis sapientiam, quis• dedit יונשל gallo intelligentiam ? Cod. Bosch, haschanah, cap. 3. fol. 26. cf. ללט Horum meminerunt R. Salomon et Ramban, i. e. R. Mosche ben Nachman. Hinc etiam Judaei in precibus matutinis quotidie precantur: »Benedictus sit Dnus Deus noster rex hujus mundi ־שא ןתנ יונשל הנינ (u. a. szavak, mint Job. i. h.) qui dedit gallo gallinaceo intellectum«^ nempe quia cantu suo est praeco diei et homines ad opera excitat; imo non tantum mane, sed etiam ad gallicinia hanc preculam dicere debent. Praeterea in Bereschit rabba sect. 25. legitur: In Arabia vocant gallum יוכש — A Vulgátában még Izaj. 22, 17. fordul elő a kakas L. Buxtorff. s. v. ללט Isaj. 22,17.: '?ןלטלטט הלטלט בג = et obtegit te obtectione viri. Hebraei aliter: R. Salamon Jarchi explicat: et transportabit gallum gallinaceum. Quae explicatio ex Talmudicis petita est, quibus רבג gallum gallinaceum significat. Hinc Gallus- iste in Vulgatam versionem Latinam involavit.« — Látjuk, sz. Jeromos mind két helyen a rabbik magyarázatát követte; az illető szavak a héber ó-szövetségi nyelvben korántsem oly bizonyosan jelentenek kakast, ezt meg kell a jegyzet- ben mondani. A bibliai zsidó nyelv, valamint a mai lakossága is Syriának és Palesztinának nem különböztetik meg ponto- san egymástól a rókát ás a sakált, más szóval: rendesen
