Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Kováts Sándor: A Szentírás Tárkányi-féle szövegéről
A 8ZENTIRÁS TÁRKÁNYI־FÉLE SZÖVEGÉRŐL. 203 hogy e biblia fordítás célja nem szigorúan tudományos, hanem főcélja hittani, de meg a punctatio úgyis csak a Maszoréták korából való; azért magam sem ragaszkodom a tudományos átírási mód használatához; de mai magyar bibliánk tulajdonneveinek írásmódját mégis kifogásolnom kell. Magy. bibliánk egyszerűen átveszi a Arulgáta neveit, ámde nem lehet helyes a latin nyelv természetének meg- felelő átírási módot használni a magyarban; hanem e helyett magyaros átírási módot kell létesíteni és alkalmazni, a ma- gyárnak van s-se, vissza tudja adni a S-ét szsz-szel vagy c-vel, meg tudja különböztetni a lcäpli räphe-t a ehet-tői, kh és eh, amiket nem lehet visszaadni a latinban; a magyar- ban tehát magyaros és nem latinos átírási módot használ- junk, hisz sz. Jeromos és a LXX csak azért mellőzik e különbségeket, mert a görög és latin nyelvben azokat visszatükröztetni nem lehetett. Továbbá magyar bibliánk a Vulgáta tulajdonneveinek átírásában is következetlen. Rend- szeres, határozott elvek és szabályok után igazodó átírást kell következetesen követnünk. Kivételt képeznének termé- szetesen a már nagyon megszokott (bizonyos alakban) és meg- honosodott nevek, pl. Éva, Hénokh, Matuzsálem, Noé, Szem, Jákob (ószöv.), Jakab (újszöv.), Jessze. Kánaán, Izrael, Jor- dán, Jeruzsálem, Izaiás stb. A Vulgáta és LXX írásmódja egyáltalán lehetőleg kímélendő az ismertebb neveknél. A magyaros átírás főbb elvei ezek lennének: az áléf mellőzendő, a he is, ha merő »littera quiescens«, de magyar h, hogyha mássalhangzóként szerepel pl. םיבהל Vulg. Laabim, magy. Láhábim, ללה, Vulg. Iliéi, magy. Hillel, ןהבךבא Vulg. Abemboan, m. Aben-bohán; ellenben לאהשע Vulg. Azael m. Ászáéi, ו־הטפזצי Vulg. Saphatia, m. Sáfátjá. — A váv magy. v, a zain, m. z, a ehet a németes, de nálunk ismeretes eh, hogy megkülönböztethető legyen a káph rüphe kh-tól pl. Chévilá, Chám; a jód, magy. j és ha »mater lectionis« akkor i; a téth egyszerű t, a kaph magy. k természetesen e, i előtt is, ha däcßs van benne, pl. זנכשא Vulg. Ascenez, m. Askenáz, Kétim stb. és dägSs nélkül kli pl. שיבא Vulg. Achis, m. ,Akhis, Xiszrokh; számékh magy. sz, épúgy a szín
