Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban
104 gálnak, hogy a házasság, annak eszméje és lényege szerint, álljon fenn. Tehát nein az elválasztás gondolata forgott fenn ezek- nek megállapításánál. Különben is a házasságkötésnél az elválásra is kiterjeszkedni s habár hallgatagon, figyelmez- tetni erre vonatkozólag az új házaspárt a. lehető legcélszerűt- lenebb s legidőszerűtlenebb eljárás- és gondolkodásra vall. Ebből áll a kér. házasság eszméjének s így a kei’, jognak is második nagy előnye a római jog mellett. Mert a házas- ságot, mint ezt értekezésem folyamán sokszor hangsúlyoztam, örökre, a földi élet egész tartamára kötik, célja a boldog együttélés, másodlagos cél a gyermeknemzés és nevelés. Nem célszerűtlen-e akkor, mikor ily fontos momentumokról van szó, ezek nem-teljesítését vagy legalább nem-teljesíthetését emlegetni ? Továbbá a házasfelek örök hűséget, kölcsönös sze- retet, egybeforradást ígérnek, nem időszerűtlen dolog-e ugyan- akkor ezek megsziinhetéséről is beszélni? De tervszerűtlenség is van az elválás eszméjében, mert így a házastársak csak a kéj kielégítését nézik a házasságban s nem fognak a balsze- rencsében osztályosak, nyomorúságban béketűrők lenni, a házasságot concubinatusnak tekintenék. E vélekedést megszüli- teti a házasság szentségi volta s az ebből folyó elválhatlan- ság. Ez a harmadik előnye a kér. jognak a római felett. S mégis, miért mertük állítani, hogy a római házas- sági jog magában véve tökéletes és remek volt? Azért■, mert az akkor existáló állam érdekeinek megfelelt s az abban élő társadalom igényeit a lehető legteljesebben kielégítette. Ma már erre azonban képtelen volna két okból. Először. mert a római házassági jog csupán a római polgárokat, leg- jobb esetben Róma alattvalóit illette, tehát nem volt általános jellegű és érvényű, míg ellenben a kér. házassági jog, ahol az ismerve, illetve kihirdetve áll, minden kérész- tényre kötelező, sok esetben a nem-keresztényekre is, főleg a bontó akadályokat illetőleg, tehát általános jellegű és ér- vényű. Másodszor a római házassági-jog azon korba, abba az állam és társadalmi körbe beleillett s a szociális életet kiegészí- tette, de a mai kor finomabb, eszméibb gondolkodásának s BÍRÓ DEZSŐ
