Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Zubriczky Aladár: Fejlődik-e a keresztény ethika?
482 gyául adott. Lezáródott az ily értelemben vett kinyilatkoz- tatás, vagyis elérte fejlődésének netovábbját. Nem azért záródott le, mintha az emberi lélek képtelen volna a kinyi- latkoztatástól még több igazság átvételére, hanem azért, mert Istennek kikutathatatlan végzései igy akarták és a ezt az akaratát a legvilágosabban tudtára adta az emberi- ségnek. Ha ezt nem bizonyítaná az, hogy Isten annyi kinyilatkoztatás után, melyeket emberekkel közvetített, végre személyesen nyilatkozott meg az örök Igében, a sze- mély fönsége pedig magával hozza a nyilatkozás fönségót, a személy utolérhetetlen volta, absolut fősége a nyilatkozat- nak tulszárnyalhatatlan voltát — ez az állítás oly alapvető■ gondolat a Szentiráson s a szentatyák egész irodalmán át, hogy tárgyilagos igazságáról ־ egy pillanatra sem kételked- hetünk.1 — A krisztusi kinyilatkoztatás ezen abszolút fősége a múlt és a jövő fölött a leghatalmasabb korlátja a theo- logia fejlődésének, mert ezen tulszárnyalhatatlan befejezett- ségnek természetes következése, hogy soha a theologiában gyökeresen uj természetfölötti elem meg nem jelenhetik. A látszólag legújabb theologiai újságok is, amennyiben igazak, csak a Krisztusban adott tőke friss hajtásai, de amelyeknek egész ereje implicite mindig benrejlett a gyö- kérben. A theologia fejlődésének másik istenileg kiszabott korlátja a természetfölöttinek az ember értelméhez való viszonyában rejlik. Ha ugyanis a természetfölötti csak tágabb értelemben is az, tekintve forrását, Istent, de nem egyszersmind fölfoghatóságát, úgy az emberi értelemnek előtte mindig hódolattal kell meghajolnia és a kutatásban nem engedhet meg magának oly szabadságot, mint más- féle tudomány fejlesztésénél. Az értelem törekvéseiből a többi tudomány fejlesztésénél soha sincs kizárva az, hogy a• mai nap fölfedezése elméleteket, világnézeteket, általánosan elterjedt tételeket megdöntsön. A theologus ezt ily korlátlanul nem teheti — leg1 Zádori. Syntagma Theol. Dogm. Fund. 434—437. old.
