Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Sztroiny Antal: A szeplőtelen fogantatás és a Szentírás
- 419 ivadéka között; ő megrontja fejedet . . .« — »Ime egy Szűz méhében fogan és fiat szül és neve Emmanuelnak fog hi- vatni.«1 Az egyik azon asszonyról beszél, ki a világ min- den asszonya közt kitűnik; azon asszonyról, kiben az asz- szonyi nem megdicsőül; ki világra hozza Azt, aki eltörli a föld színéről a bűnt; azon asszonyról, aki a szó legjele- sebb értelmében, per eminentiam asszony ׳דשאה nem egysze- rűen הטיא, hanem határozott névelővel ׳רטיאה A másik azon T T • T szűzről szól, aki tisztább és nagyobb e világ minden szü- zenél1; azon szűzről, aki a szüzesség legdicsőbb eszmény- képe; aki az Istenfiának fog testet adni; azon szűzről, aki a szó legmagasztosabb értelmében zár’ it,oy1]v szűz: חפלעה, itt szintén határozott névelővel.1 2 3 A magyar fordítás: »Ime egy szűz méhében fogan« teljesen itt sem felel meg az eredeti szövegnek. A latinban »Ecce virgo« ; a görögben is1: »iSoii /; nagtflvoz tv yaoigi XyxfjtTai«. Tehát a magyar szöveget így kell kijavítani: »Ime a szűz méhében fogan«. Az semmit sem határoz, hogy az ősevangóliom asz- szonyról, Izaiás jövendölése pedig szűzről szól. Az ősevan- géliom asszony szava pusztán nemet fejez ki. nem állapo- tot. Es a Szentirásban ez nem az egyetlen hely, ahol az asszony szó szűz asszonyt jelent. A Teremtés könyvében olvassuk: És az Úr Isten az oldalcsontot . . . asszonynyá alkotód A latinban: Et aedifi- eavit Dominus Deus costam ... in mulierem. A LXX. for- dításban: Kai tgxoőoyijotv 0' &edg tyv ttXbvquv . . . tig yvvaixa. Az eredeti szövegben is a ׳רטיאה szót találjuk. Senki nenn von- hatja kétségbe, hogy itt szűz asszonyról van szó. És a kö- vetkező versben, amint Adám elé vezeti Isten élete pár- ját, Adám szintén הטיא -nak mondja a még akkor minden esetre szűz Évát.4 Találunk erre példát az újszövetségben is. Szent Pál a Galatákhoz írt levelében írja: »Elküldé Isten az ő Fiát, 1 Izai 7, 14. 7 S . ■׳׳׳;' J 2 Lopussny i. m. 14. 1. 50. j. 3 Gén. 2, 22. * Gén. 2. 23. 27־
