Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Sztroiny Antal: A szeplőtelen fogantatás és a Szentírás

420

ki asszonyból lett«. »Misit Deus filium suum, factum ex muliere«■1 Az eredeti görög szövegben is: »OganeOTEikEV ó xhog tÓv viov airrov, yevvwuevov tx yvvcuxó?.« Világos, bogy itt sz. Pál a bold. Szűzről beszél és mégis az asszony szót használja.

És mi magyarok az angyali üdvözletben is egyszerre asszonynak meg szűznek szólítjuk Máriát: Asszonyunk, szűz Mária . . . De megtörténik a profán irodalomban is, hogy asszonynak mondják a hajadont. Vörösmarty Mihály bizo- nyára nem akarta megtagadni az úri hölgy szüzességét, midőn e szavakat intézte hozzá: »Asszony vagy . . . nin- csen nemednek tiszteltebb neve.

Folytassuk most tovább az összehasonlítást. Mind a két helyen csupán az asszony, csupán a szűz ivadékáról, fiáról van szó, akinek megjelenése a sátánt rémületbe ejti. »Ime egy szűz (a Szűz) méhében fogan és fiat szül és neve Emmáiméi-nek fog hivatni.« Szűz lesz és fiat szül; Mária volt ama szűz, ki szűzen szülte szent Fiát; kinek Fiában a sátán legyőzésére velünk volt az Isten; mert Emmanuel azt jelenti, hogy »velünk az Isten.« Ellenkezést vetek (majd) a te ivadékod és az ö (avrtjg) ivadéka között; ö (avróg) megrontja fejedet. Csupán az ő, csupán az asszony ivadéka lesz, férfinak nem lesz része benne. Mária volt az az asszony, aki férfi hozzájárulása nélkül szülte az Istenfiát; vagyis azt, aki megrontá a kígyó fejét, aki tönkre tette az őr- dög hatalmát.

Ez összehasonlításból is kitűnik, hogy az ősevangé- búmban ugyanarról az asszonyról van szó, akit Izaiás Em- manuel, vagyis a Messiás szűz anyjának mond; sz. Pál is már egyszer idézett szavaiban: »Elküldó Isten az ő Fiát, ki asszonyból lett« az ősevangéliumra utal: apostob meg- győződósóvel igazolja, hogy az első örömhír asszonya maga a boldogságos szűz Mária.

Hátra van még az ellenvetés azon része, mely az asszony ivadékában egyszerűen Éva ivadékait vagy legGal. 4, 4.