Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Sztroiny Antal: A szeplőtelen fogantatás és a Szentírás

418 Hát Isten csak ily tehetetlen és állhatatlan ellenséggel tudna fenyegetni? Higyje el aki tudja, nekem a Minden- hatóról más fogalmaim vannak. Tiszta szivet teremtett ő, melyhez bűn soha nem fért; tiszta elmét, melyet a bűn meg nem zavart; szent és erős akaratot, melyet a bűn meg nem tört. Szűz Máriát teremté, kit megvédett az eredeti bűntől; a malaszttal teljes Szüzet, aki bűnt soha el nem követett; aki a legcsekélyebb bűn iránt is kimondhatatlan undort érezett. A szeplőtelen Istenanyát teremte, ki Istené- nek és Fiának teljesen föláldozta magát. Igen, a Megváltó- szeplőtelen anyjával fenyegethette Isten az ördögöt. És ha utána nézünk e mondatnak: Ellenkezést vetek közted és asszony között, az eredeti, valamint a görög és- latin szövegben a »vetek« igét jövő időben találjuk: הכיאו תיטיא ףניכ ןיכו הטיאה l'/ítoai׳ jauj dvd ykaov gov %al dvd ukaov Tt!g yvvauóq« »inimicitias ponam inter te et inter mulie- rem«. A magyar szöveg tehát akkor felelne meg az erede- tinek, ha valami jövő időt kifejező szócskát szúrnánk be: »Ellenkezést vetek majd közted és az asszony között«. — Isten nem a jelenről beszél, tehát nem Éva az az asszony, hanem egy másik, akit a messze jövőben teremteni fog, amint ezt már sz. Jeromos egyik levelében kifejti: »Ami Urunk Jézus Krisztus anyjáról Isten már akkor amaz asz- szonyban tett Ígéretet. Ez mint ellenség áll a kígyóval szemközt: Elenkezést vetek majd közted és az asszony között,. nem mondja egyszerűen vetek, hogy úgy ne tűnjék fel, mintha Évára kellene vonatkoztatni. Az Ígéret szava ez, mely jövő századokra utal: Ellenkezést vetek majd közted és . az asszony között, t. i. közted és azon asszony között, ki az Üdvözítőt szüli, nem a ki a testvérgyilkost fogja nem- zeni.« Hozhatunk egyéb bizonyítékokat is. Vessük össze az. első örömhír szavait ־-׳Izaiás jövendölésével, és nagyszerű párhuzamot fogunk a kettő között találni.1 »Ellenkezést vetek közted és az asszony között, a te ivadékod és az ő■ 1 Scbouppe Elem. Dogm. 386.

Next

/
Oldalképek
Tartalom