Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Sztroiny Antal: A szeplőtelen fogantatás és a Szentírás
417 Alig mondtuk ki e szót, már érezzük, hogy lehetetlen az. Hogyan győzhetné le Éva a sátánt, midőn már hatal- mába esett? 0, ki nem birt meg vele, míg szabad vala, most legyőzhetné, midőn a bűn bilincseiben, a sátán töm- löcében sínlődik? 0, ki Isten kegyelmének tökéletes birto- kában, a sátánnal szemben tehetetlen vala, a kegyelem eljátszása után győzedelmeskednék fölötte ? 0 ki inkább hitt a sátánnak, mikor Isten kegyelméből tökéletes boldog- ságot élvezett, most mikor csak sújtó keze nyomását erezi, nem hajtana a kígyó csábításaira? Oh, az az asszony Éva nem lehet, annak az asszony- nak Évánál nagyobbnak kell lennie. Éva gyengébb az ördögnél, mert az ördög legyőzte őt. Azon asszonynak pedig az ördögnél hatalmasabbnak kell lennie; attól az asszonytól az ördög fél és remeg, hiszen azzal az asszonynyal fenyegeti őt a Mindenható. Az az asszony csak Mária lehet, kihez a sátán még fogantatásánál sem fér- hetett; kinek Fia az ördög hatalmát végkóp megtöré.1 És ha csak olyan természetes haragra gondolunk, mely abból származott, hogy a kígyó képében rejtőző sátán meg- csalta Évát, kérdem: azt a haragot Éva szivében Istennek kellett fölidéznie? Oh nem, ott termett az Éva szivében, mihelyt észrevette, hogy a kígyó rászedte őt. Igen, ott volt az a harag, de nem volt elég arra, hogy visszatartsa őt új bűnöktől. Az az akarat, mely teljes erejében és a Minden- ható kegyelmétől gyámolítva is tehetetlen volt az ördög el- lenében, most meggyengült állapotában sem mehetne többre. Arra pedig nem lehet hivatkozni, hogy Isten kegyelme min- denható, mert szabad akaratától meg nem fosztja az em- bért. Az a szív, már most bűnös szív, mely teljes boldog- ságában is irigységről, féltékenységről és szükkeblüségről — alig merem kimondani — gyanúsította Teremtőjót, nyo- morában még hajlandóbb volna a gyanúra s könnyen sző- ״vetkeznék saját ellenével is.2 • V. ö. Lopussny i. m. 15. 1. ־ Perrone, 1458. 1. ,Hittudományi Folyóirat.“ 1896. 27
