Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Sipos István: Ecce Vrigo concipiet
305 A Vulgata: »Bespondit: Vade: perrexit puella (haalma)«. Mózes anyjának nővére hajadon szűz volt. III. Isaias VII—14. Ezt már »Virgo«-nak fordítja a Vulgata, mit úgy kell fordítani, miután az újszövetségi Szentírás nyíltan így fordítja Math. 1-23.. Luc. 1—81. De ózen kívül a tényállás is ezt követeli. Ugyanis Achaz király megtámadtatván ellenségeitől, rendkívülien félt, hogy egész családja elpusztul. Hogy bátorságot öntsön belé, a VII—11. így szól a királyhoz: »Pete tibi signum a Domino Deo tuo in profundum inferni sive in excelsum supra,« mely sza- vakkal nem közönséges jel kérésére szólítja fel. De a király így felel: »Et dixit Achaz: Non petam et non tentabo Dominum.« (12. v.) Ezen elutasító válaszra már nem a királyhoz beszól, hanem Dávid házához, melynek kiirtásától fél a király: Et dixit: Audite ergo domus David . . . (13. v.) »Propter hoc dabit Dominus ipse vobis signum. Ecce virgo concipiet . . . (14. v.). Nagy jelentőséggel bir e szócska ergo, mintha mondana: Te király félsz családod kiirtásától, de nincs mitől tartanod, mert Dávid háza nem pusztulhat el, mert ebből kell, hogy származzék azon szűz, ki móhében fog fogadni és szülni fog fiút és Emmanuelnek fog nevez- tetni. Az pedig, hogy nő, ki férfit ismer, szüljön, nem isteni jel, mert természetes dolog. A következő versekben meg- határoztatik az idő, melyben Achaz szabadulása fog tör- tenni. Itt, ugyanis két gyermekről van szó: Egyik a sziiz- tői fog születni, mi Dávid házának fenmaradását biztosítja; a másik a Prófétáé, kinek az Ur megparancsolta, hogy ismerje meg nejét, ki szült írat s neve volt az IJr párán- csából VIII—3. »Voca nomen eius: Accelera spolia detra- here: Festina praedari. A 4. v.-ben meghatározza az időt, mikor a szabadulás történni fog: »Quia anteqitam sciat puer vocare patrem suum et matrem suam, auferetur forti- tudo Damasci et spola Samariae coram rege Assyriorum és így tovább. A IX. fejezetben aztán újra áttér a Megváltó születésére. ,Hittudományi Folyóirat." 1896. 20
